Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)
1974 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Nagy György: Turistaúton a Körösök hegyvidékén
A völgyzárógátak egy része már megépült, a tározók üzembehelyezhetők, más részük 198 5-ig valósul meg, a többi az ezredforduló korszakára márad. A Körösök hegyvidékén, a turista számára a természeti szépségek, vadregényes tájak különleges élményt nyújtanak ugyan, - de itt-ott már nagyszerű vízgazdálkodási létesítményekben is gyönyörködhet. Megjelennek előtte a még nem létező, csak leírásokból ismert tervezett művek is, s a helyszín feltalálása különleges élményt jelenthet. A turistának általában nem sok idő áll rendelkezésére, de érdemes végigmenni egy-egy folyóvölgyön, hogy szemügyre vegye a tározásra leginkább alkalmas hegyszorosokat, s a szorulatok felett kiszélesedő völgyeket. De ha az idő engedi - a jelentősebb mellékvölgyek bejárásának az úti-tervbe sorolása sem fog csalódást okozni. Sebes-Körös völgye A Sebes-Körös folyó teljes hossza 206 km, melynek alsó 58 km-es folyása magyar, míg a felső 148 km román területen halad. Töltésezett a magyar szakaszon mindkét oldalon teljes hosszban, míg román területen a jobbparti védtöltés Nagyváradig, a balparti Gyires községig van kiépítve. A Sebes-Körös jelentősebb mellékvízfolyásai: a Jád és a Drágán. A Sebes-Körös medrében az utóbbi évtizedben több duzzasztómű épült. A duzzasztóművek 2-3 m magasak, kb. 40 m szélesek, s hordalék-lebocsátó zsilipekkel vannak ellátva. A Köröstarjáni duzzasztómű a Felfogó csatornát, a Nagyvárad alatti, az ipari üzemeket, a Nagyvárad feletti a várost, s a révi az esküllői áramfejlesztő telepet látja el. Ezenkívül Nagyvárad város területén még 4 db fenéklépcső van kiépítve. A Sebes-Körös völgye fejlett iparral rendelkezik, s ez a Körösvidék legfejlettebb, leggyorsabban iparosodó tája. Sűrűn helyezkednek el itt már a települések és ipari üzemek, melyek a környező hegyek nyersanyagának felhasználásával ontják a cementet, meszet, alumíniumot, festék- és aszfalt-termékeket, elektromos áramot stb. Tarjánnál 300000 sertés/év hizlalda, a már 150000 lakosú Nagyváradon hőerőmű (a bihari lignit felhasználására) alumíniumgyár, festék-gyár, öntöde, olaj festék-gyár, játékáru-gyár, napraforgó olaj-gyár, autó-szerviz, konzervgyár, cukorgyár, bútorgyár, cipógyár, ruhagyár; a várossá fejlődött Élesden bauxit morzsoló üzem, 500000 to/év kapacitású cementmű, üveggyár, 300000 to/év teljesítő képességű mészmű üzemel. A felsorolt fontosabb üzemek nagy ipari vízigényűek, melyet a meglevő duzzasztóművek révén sem tudnak kielégíteni. Parancsoló szükségesség vízhasznosítási tározók létesítése. A fő völgyben azonban bármely előnyös adottságokkal is rendelkezik, nem lehet gondolni nagyobb szabású völgyzárógát és tározó építésére. A nemzetközi út és vasút áthelyezése is hallatlan költségeket igényelne. Ezért a fő völgyben csak a meglevő mederduzzasztók sűrítéséről, legfeljebb a 40 millió m 3-es telegdi tározó kiépítéséről lehet szó. A Sebes-Körös mellékvölgyei azonban, mind a Jád, Drágán és Kalota bőkezűen kárpótolnak s kiválóan alkalmasak tározók építésére. 643.
