Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Baranyai Kálmán: Csapadékviszonyok és a mezőgazdasági munkaszervezés

Az oszlopok alapvonala a munkakiesésekkel arányos - a magasság pedig az át­lagos napi eső mennyiségével azonos. A négyszögek területe így a csapadék mennyi­ségével arányosan növekszik. A négyszögek alakja arra is rávilágít, hogy az ered­ményt mi okozza: az egy napi csapadék magas volta, a záporok vagy a sok esős nap miatt emelkedett meg a havi átlag. A satírozással ugyanis kimutattuk a 20 mm­nél nagyobb napi esőzés arányát. A négy vizsgált hónap területe és alakja, valamint a satírozott rész aránya a munkaszervezéshez igen lényeges sajátságokat emel ki. Szeptember négyszöge a legkisebb, tehát ez a legszárazabb hónap a négy vizsgált időszak közül. A csapadék miatti munkaszüneti napok száma is kevés, de a napi átlag sem magas. A záporok aránya közepes. Az augusztusi munkanapkiesés alig több, mint szeptemberben, s ez elsősorban a záporokkal függ össze, amit a satírozott rész jelentős területéből is láthatunk. Ábráink szerint a munkakiesés, a napok száma, októberben a legtöbb. A sok esős nap mellett gyakran előfordul az is, hogy a napi csapadék mennyisége meghaladja a 10 mm-t. S mindehhez az alacsony napi hőmérséklet is hozzájárul. A november - a kevesebb csapadékos nap ellenére - a rövidebb nappalok, a csökkenő napi hőmérséklet miatt az októbernél is kedvezőtlenebb őszi hónap a szán­tóföldi munkavégzésre. 6. ábra ötnaponkénti csapadék 7. ábra ötnaponkénti csapadék 636.

Next

/
Oldalképek
Tartalom