Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Iványi János-Libor János-Borbola József-Kovács András-Perjési László: Cukorbetegség Békés megyében

orosházi gondozó is (újabban Bene Béla dr. és Kovács Irén dr. végzik a gondozást), s attól az időponttól kezdve a korábbi átfedések egyre ritkábbá váltak. Ezek után a három gondozó munkájáról kívánunk beszámolót adni a teljesség igénye nélkül. A cukorbetegek pontos számát ugyanis megyénkben nem ismerjük, csak a három gondozó adataira támaszkodhatunk. Bár az orosházi gondozó működése óta az átfedések egyre ritkulnak, az együttes anyag átnézésekor feltűnt, hogy a megyehatár közelében levő községekben kevesebb a gondozott, mint ezt vártuk. Ennek az az oka, hogy pl. Battonyáról, Mezőhegyesről (Mezőhegyesen 1973. jan. i-e óta Hecsei Imre dr. önállóan gondozza a két község 129 betegét), Gádorosról a környező megyék kórházaihoz jár a betegek többsége, egyszerűen a földrajzi közelség miatt és megszokásból is. Másrészt 14 olyan beteget is találtunk gondozottjaink között, akik más megyékből és egészen távollevő helyekről fordultak meg nálunk, így pl. Biharkeresztesről 1, Komádiból 1, Szentesről, Pécsről, Egerből, Ajkáról, Kapuvárról ugyancsak 1-1, Űjszőregről 2, Budapestről 5 beteg. 1972. jan. l-ig 4906 beteget regisztráltunk, a három gondozó adatait dolgoztuk fel jelen közleményünkben. Az 1613 férfiből és 3293 nőből álló anyagot, melyben a férfiak-nők aránya 1 : 2, előbb lakóhelyeik szerinti bontásban ismertetjük. Első ábránkon Békés megye vázlatos térképét tüntetjük fel, továbbá azokat a helységeket, amelyekben 20-nál több nyilvántartott gondozottunk van. Mit mondanak a számok? Azt bizonyítják, hogy a megye területén mindenütt vannak cukorbetegek, mégpedig kisebb-nagyobb számban. A számok /-2%-o.r gyakoriságot mutatnak, de utalnak arra, hogy az egyes települések orvosai hogyan állnak a cukorbetegség kérdéséhez. Nem minden esetben vannak ugyanis a betegnek típusos panaszai (szájszárazság, fokozott folyadékigény, lesoványodás stb.), s nem mindegyik orvos gondol cukorbetegségre akkor, amikor a beteg túlzottan elhízott, gyorsan kialakuló látási panaszai vannak, nehezen gyógyuló bőrgennyedésekről panaszkodik, képtelen terhességeket kiviselni és egészséges utódokat szülni stb. Arról van tehát szó, hogy minden ismert cukorbetegre legalább 1 fel nem ismert cukorbeteg jut, tehát az i%-os gyakoriság alacsonynak mondható. Ráadásul nem kevés azoknak a betegeknek a száma sem (mintegy 10%), akiknek betegségét kötelező orvosi vizsgálat fedi fel (gépjárművezetők, véradók stb.). Ezen a ponton kapcsolódik a kérdéshez a szűrővizsgálat. Hazánkban nagyobb területre vonatkozó ilyen vizsgálat Tolna megyében zajlott le 1966-67-ben. Ekkor a megye 235 983 főnyi lakosságát szűrték át (papír-csík módszerrel), s az addigi 1052 ismert cukorbeteghez 687 új beteget és 167 továbbiakban megfigyelendő gyanúsat találtak (3). Megyénkben az első szűrésről szóló beszámoló Békéscsaba város lakosságáról szól, s egyikünknek a már említett 1966-os közleményében jelent meg. Ez a szűrés 22 olyan új cukorbeteget derített fel, akiknek addig különösebb panaszaik nem voltak, illetve panaszaikból nem lehetet cukorbajra gondolni. A jelenlegi beszámoló azt bizonyítja, hogy Békéscsabán jelenleg a lakosság z^/o-a cukorbeteg. Külön kiemelendő Gerla község példája. Ez a község a gyulai járáshoz tartozik, területén az 1970-es szűrővizsgálatig (4) 1% cukorbeteg élt. A szűrővizsgálat során, amely kiterjedt a község valamennyi 14 éven felüli lakosára, ez az arány háromszorosára emelkedett, s a legmagasabb megbetegedési arányt mutatja a ?negyében. Jelenti egyben azt is, hogy a jól megtervezett szűrővizsgálattal esetleg panaszmentes új betegeket is fel lehet deríteni, s korán kezelésbevenni. 16 605