Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hegyesi János: A Vésztői Országos Földmunkás Kongresszus 30. évfordulójára

Budapestet. Bajcsy-Zsilinszkyt és társait elfogták és megszállták az egész országot. S ettől kezdve a mi uraink önmaguknak sem voltak urai többé. A „Szabad Szót" is bstiltották s nekem is azután már csak az illegálisan működő Békepárttal volt kapcsolatom, de csak egyoldalú, ugyanis ők eljutottatták hozám röpirataikat, ellenben én azt sem tudtam, hogy ők hol vannak, kicsodák? Legfeljebb gondolhattam. S csodálatos, mégis megtudtam azt is, hogy Erdei Ferenc élete kockáztatásával átjött a fronton és Szegeden 1944. december elején megalakították a Függetlenségi Frontot, amely aztán előkészítette a Debrecenben összeülő Ideiglenes Nemzetgyűlést, amely elfogadta az ideiglenes kormányt és megindult a rombadőlt országban az új országépítés. S íme, azóta eltelt harminc esztendő. Egy nemzet életében nem sok idő. De az egyes ember életében majdnem egy fél élet. Akik akkor még fiatalok voltunk, tele harcos aktivitással, mára megöregedtünk. Sőt sok-sok értékes emberünk meghalt, kihullott az idők kérlelhetetlen rostáján. Legyen áldott az emlékük! Az évfordulók esztendeje ez az év. A Debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlésnek és kormányalakításnak is most lesz a harmincéves évfordulója. Valami titkos úton engemet 1944 végén arról is értesítettek s így ott voltam. Sőt az első belügyminiszter, Erdei Ferenc kívánságára beszédet mondhattam; én, a csak elemi iskolát végzett munkás-parasztember. Már ez is milyen nagy változását mutatta az időknek! Akik ott voltak, tudják, hogy sikerem is volt, de én arra sohasem voltam büszke, mert abban is a nép megbecsülését, szebb és boldogabb jövőjének ígéretét láttam. És ha most visszanézünk a megtett útra a harminc esztendő távolából, akkor látjuk meg igazán, hogy mit jelent egy nép életében a szabadság. A felszabadult erők csodákat tudnak művelni. Harminc évvel ezelőtt egy rombadőlt ország volt itt, egy meggyötört, kifosztott néppel. Világhírű szép fővárosunk is romokban hevert. Lerombolt gyárak, folyókba robbantott hidak, megbénult, állataitól mindentől kifosztott mezőgazdaság. Ez volt, - és csodálatosan hamar új hidak épültek, új gyárak nőttek ki a földből. Európai fejlettségű gyáriparral rendelkező országokkal versenyezni képes gyáraink vannak. Ma már a rohamosan fejlődő technika minden vívmányával felszerelt, gépesített mezőgazdaságunk van. Bármerre megyünk, városon, falun egyaránt hatalmas fejlődést, építkezést látunk. És nem látunk rongyos ruhájú és éhező gyermekeket, - ha csak nem szülei hibájából. Már ezért is jó néha ilyen évfordulókat megünnepelni s visszanézni a megtett útra. Meglátni, ha valahol valamit elvétettünk. S azután előrenézni tovább a jövő felé, mert megállni nem lehet. Menni kell mindig tovább. Mozogni, mert a mozgás életet jelent és a jövendő ígéretét. 602