Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Tóth Lajos: A mezőgazdasági szakképzés felsőfokúvá válása Szarvason

vábbá a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium miniszteri értekezletének állásfoglalását, az élelmiszer- és fagazdaság területén dolgozó fiatalok helyzetével foglalkozó tapasztalatait és intézkedési tervét. (17) Hasonló értelemben dolgozták fel: A szakembereket foglalkoztató mezőgazdasági üzemek kedvezményeiről és a termelőszövetkezetek szakemberellátásnak támogatásáról c. rendelkezést (18) is. E fontos dokumentumok - Az állami oktatás helyzetével és fejlesztésével foglalkozó irányelvekkel együtt (1972. jún. 14-15.) - a következő évek munkájához is alapvető útmutatást nyújtanak. d) A szarvasi Főiskolai Kar - 1972 júniusától kezdődően - minden évben kb. 110-120 öntözéses növénytermesztési üzemmérnököt bocsát a népgazdaság rendelkezésére. Gondoskodik továbbá volt hallgatóinak folyamatos szakmai továbbképzéséről. 1972. szeptemberétől ugyanis lehetővé vált a korábban szaktechnikusi oklevelet szerzett - volt felsőfokú technikumi hallgatók - (potgraduális) üzemmérnöki átképzése. (19I Az üzemmérnök-képzés mellett a Kar egyre fokozódó gazdaságpolitikai kisugárzó hatása is erősödik. Művelődéspolitikai funkciója, Tessedik hagyományainak kötelező ereje, és a főiskola földrajzi fekvése is erre predesztinálja. A kar ezt a szerepét a mezőgazdasági termelőüzemekkel és kutató intézetekkel kialakuló kapcsolata révén valósítja meg. 1971/72-ben például 28 mezőgazdasági termelőüzemmel (14 á. g. és 14 mg. tsz.) épített ki munkakapcsolatot. Továbbá kilenc mezőgazdasági (vállalat) üzem fejlesztési tervét készítette el (20). Mindezeken túl szaktanácsadást végeznek a főiskola oktatói (társadalmi munkában) a környékbeli termelőszövetkezetekben. e) A szarvasi Főiskolai Kar jelentős lépéseket tesz az irányban, hogy a szarvasi kutató intézetekkel, mezőgazdasági üzemekkel, vállalatokkal együttműködve - a mezőgazdasági tudományok adekvát oktatásának, terjesztésének és művelésének egyik tudományos központja legyen. A főiskolai lehetőségek, a Debreceni Agrártudományi Egyetemhez való kapcsolódás, az eddig szórványos és alkalomszerű kutatások rendszeresebbé válását eredményezték. A tanszékek kutatási tevékenységét koordinálja a kari Tudományos Bizottság. Elnöke 1971 szeptemberétől: dr. Mihályfalvi István igazgató. A diszciplináris kutatási terv, a hozzá kapcsolódó tájkutatások és egyéb külső megbízások révén bővül ez a munka. Lehetővé vált, hogy valamennyi tanszék anyagi fedezetet kapjon szaktémáinak kutatására, tanszékfejlesztésre és a Tudományos Diákkör tevékenységének segítésére. A diszciplináris és tájkutatási témákon felül az oktatók egyéni tudományos program alapján dolgoznak. Öt oktató tudományos fokozattal rendelkezik. Többen a kandidátusi fokozat megszerzésére készülnek. A tudományos tevékenység kétirányú. Egyrészt az oktatók - egyéni vagy csoportos - munkáját jelenti, másrészt a tudományos diákköri és szakköri munkán belül a hallgatók tudásának elmélyítését szolgálja. E két ágazat természetesen tartalmilag és szervezetileg is szorosan kapcsolódik, kölcsönösen kiegészíti egymást. Végső fokon a képzés állandó fejlesztésének ezek a tudományos pillérei. A Főiskolai Karon ugyanis mind a hét tanszékhez kapcsolódóan folyik tudományos diákköri munka. A tanszékek - szakjellegüknek megfelelően - olyan témákat adnak a diákkör tagjainak, amelyek szoros kapcsolatban vannak a képzési céllal, a termelési gyakorlattal, illetve a főiskolával kapcsolatban lévő kutató intézetekkel és mezőgazdasági üzemekkel. A témák a fejlődés igényeihez, a tanszékek kutatási programjához tapadnak (21). A tudományos munka eredményességét a hallgatók pályázatainak és szakdolgozatainak színvonatlemelkedése; az oktatók publikációinak gyarapodása, disszertációk írása és megvédése jelzi. 582