Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Tóth Lajos: A mezőgazdasági szakképzés felsőfokúvá válása Szarvason

Az egyik kétszáz személyes előadóterem katedrája a hallagató előírt feladatait a rendelkezésre álló idő alatt köteles és képes legyen' elvégezni. A hallgatók év közben, illetve a nyári időszakban összesen 16 hetes üzemi és gazdasági gyakorlatot végeznek. Az üzemi és gazdasági gyakorlatok ideje félévek szerint megosztható". (15) Ennek értelmében a főiskolai hallgatók évfolyamonként a következő időtartamú gyakorlaton vesznek részt: I. = 6 hét, II. = 7 hét, III. = 3 hét. (Összesen 16 hét.) Ebből a II. évfolyamot követő nyáron egy hónapot a Tiszántúl mezőgazdasági üzemeiben töltenek el. Itt az üzem vezetőinek felügyelet mellett teljes értékű termelésirányítási tevékenységet fejtenek ki. b) Az első tanév, melyben a Debreceni Agrártudományi Egyetem keretei között, annak Főiskolai Karaként folyt Szarvason az agrárfelsőoktatás: az 1970/71. tanév. Legfőbb helyi irányító testülete: a főiskolai kari tanács. A kari tanácsülések munkamódszere, szervezési és ügyrendi vonatkozásai a felsőoktatási szokásoknak megfelelően alakultak ki. A lényeges elvi kérdésekben hozott tanácsi határozatok az igazgatói döntések alapját képezik. A kari tanács munkájának tartalmát a főiskolai átszervezésből adódó alapvető oktatási, nevelési, szervezési, tudományos, gazdasági és személyi ügyek tárgyalása jelenti; alapvető dokumentumok, szabályzatok kidolgozása és elfogadása határozza meg. Az igazgatói tanács a Főiskolai Kar munkaterve, az aktuális főhatósági rendeletek, az egyetemi és a kari tanács határozatainak végrehajtását szervezi, valamint a Kar munkájával kapcsolatos ügyekben elvi állásfoglalást alakít ki és operatív intézkedések foganatosítását javasolja. A munkaszervezés egyik legfontosabb fóruma természetesen továbbra is a tanszék. Lényegében az itt folyó munka színvonala határozza meg a fejlődés minőségét és ütemét. 579.