Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)
1974 / 3. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Keller József: A Táncsics-hagyományok ápolása Orosházán
A Táncsics-hagyományok ápolása Orosházán* KELLER JÓZSEF Városunkba, Orosházára tévedő vagy szándékosan érkező idegen a hagyomány több külső jelével találkozik. Látja szobrát az 1903-ban róla elnevezett utca térré szélesedő részén; az 1948 óta nevét viselő gimnázium előtt: E három tény együttesen felkelti, felkeltheti az érdeklődést: Miért állítottak szobrot Táncsicsnak, miért neveztek el róla utcát, a gimnázium miért viseli nevét? Az érdeklődő idegen az orosházi lokálpatrióták legtöbbjétől tömörebb vagy bőségesebb választ kaphat, mivel az elmúlt tizenöt év alatt újra bontakozott, gyarapodott a Táncsics-hagyomány. Nem véletlen, s nem öndicsekvés ez a megállapítás, tényvalóságot tükröz. Táncsics már életében is eszménykép, mentsvára volt, a „zsöllér-atyafiaknak". Szerény adakozással gondoltak és segítették a magára maradt, nagy nélkülözések közepette élő Táncsicsot, halála után pedig özvegyét. A Negyvennyolcas Körbe tömörült törpebirtokosok, nincstelen földmunkások vállalkoztak arra, hogy müveit kiadják. A kiadáson túl könyvtáruknak is megszerezték a legértékesebb Táncsics-alkotásokat. A Negyvennyolcas Körből kivált Földmunkás Egylet szerény könyvtára polcain megtalálható volt a Hunnia függetlensége, az Életpályám s a többi munkák. Kelendősek és olvasottak lehettek ezek a művek. Nemcsak külső állapotuk tanúskodik a forgatásukról, az agyonolvasottságukról, az elrongyolódott könyvek lapjain egyszerű, nehéz kezek írása adta tudtul a még azt nem olvasóknak a felhívást: ..Olvassátok tagtársak, mert ez igaz könyv." A könyveket sikerült a gimnáziumnak megmenteni, s ma történelmi dokumentumként, szépen bekötve, könyvtárunkban sorakoznak, fiataljaink keresett olvasmányai. Táncsics eszméi, tanításai hatottak városunkban is a századvégi agrárszocialista mozgalmakban, s a földmunkás és szegényparaszti harcokban kaptak igaz tartalmat. E században a Földmunkás Egylet után a Munkásotthonba tömörült orosházi proletárok, agrárproletárok ápolták Táncsics emlékét. Mi, a 19 után felnövekvő nemzedék, Táncsicsról egy ideig vajmi keveset tudtunk. A Horthy-Magyarország történelemkönyvei csak annyit szóltak Táncsicsról, hogy 1848. március 15-én a lelkes ifjúság kiszabadította börtönéből, ünnepelve a Bánk bán előadásra vitte. Táncsics forradalmi eszméiről hallgattak. A második világháború alatt Kossuth, Petőfi mellett Táncsics is eszménykép volt magyar függetlenségért, a be nem fejezett 48-as polgári forradalomért folytatott harcban. Kommunistáktól hallottunk róla. A második világháború után, a felszabadulás után vált lehetővé, hogy Táncsics életét, munkásságát széles körben megismerjük. Megismerhettük őt mint politikust, * Korreferátumként elhangzott az orosházi országos Táncsics-emlékülésen, 1974. április 8-án. 5 27.
