Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Dövényi Zoltán-Simon Imre: Adalékok Békés megye munkaerőmozgásához

A megye északi része a főbb vonzásközpontoktól olyan távolságra helyezkedik el, amely nagyobb méretű bejárást nem tesz lehetővé. Ugyanakkor kedvezőtlen gazdasági adottságai folytán megfelelő mennyiségű és minőségű munkahelyet biztosítani nem tud. Véleményünk szerint ezen a területen az alacsony bejárói hányad kényszerhelyzet következménye, amelynek felszámolása sürgető és nagyon fontos feladat. A területen folyó szénhidrogénkutatás legújabb biztató eredményei esetleg a közeljövőben már jelentős mértékben megoldhatják a megye ezen részének foglalkoztatottsági problémáit. A mezőkovácsházi járás alacsony eljárói hányadának oka többek között éppen a kedvező gazdasági adottság. A magas színvonalú mezőgazdasági művelés olyan jövedelmet biztosít a járás lakóinak, amely eléri, esetenként meg is haladja a városi ipari munkahelyek által biztosított jövedelemszintet. Erre a területre elsősorban olyan üzemek telepítése lesz szükséges, amelyek mezőgazdasági alapanyagok feldolgozásával foglalkoznak. (Enyedi, 1970). Ki kell emelni azonban a mezőkovácsházi járás esetében is a kedvezőtlen közlekedési helyzetet. A vizsgálatok szerint reggel 5-8 óra között a járás területének nagy részéről sem autóbusszal, sem vonattal egy órán belül egyetlen város sem érhető el. Ugyaneza helyzet a megye északi részén is (Tóth, 1966). Ez a helyzet szükségszerűen csökkenti a bejárói hányadot. e) Feltűnő, hogy a megye középső részének néhány települése (Hunya, Kondoros, Kétsoprony, Kamut) központi helyzete és városokhoz való közelsége ellenére is igen alacsony eljárói hányaddal szerepel. 4. Az eddigieknek mintegy szintéziseként készítettük el a 4. ábrát. Elsősorban az öt város vonzáskörzetének elhatárolására törekedtünk, de térképvázlatunk tartalmazza a területfejlesztési koncepcióban szerepet kapott települések vonzáshatását is. Vonzáskörzet-vizsgálataink alapján a következő tényezők közlését tart juk szükségesnek: a) A városok közül kiemelkedik Békéscsaba vonzáskörzetének jelentősége. Országhatártól országhatárig megszakíthatatlan félkörben övezi a megyeszékhelyet. Ezen a félkörön belül elhelyezkedő Gyula és Békés városok vonzáskörzetét meglehetősen szűk határok közé szorítja. Ez elsősorban Békésre érvényes, amely a megyeszékhely elszívó hatása miatt mindössze egy településre tudja kiterjeszteni hegemón vonzását. Jelentős vonzásterülettel rendelkezik a nyugati részen Orosháza is. Szarvas munkaerővonzás szempontjából kisebb jelentőségű városnak tekinthető. b) Vizsgálataink szerint a megye északi és déli területei egyik város intenzívebb vonzáskörzetébe sem tartoznak. Ez nem azt jelenti, hogy ezekről a területekről egyáltalán nem járnak városba dolgozni, hanem azt, hogy ezen területek számára a városok vonzásereje meglehetősen kicsi. Lényegében ezen a térképvázlatunkon is látható az a hármas tagolódás, amelyet korábban már több alkalommal más megközelítésben kiemeltünk. A két - erőteljesebb városi vonzás nélküli - terület viszonyait történetiségében vizsgálva bizonyos különbségekre rá kell mutatni. 508.