Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Dövényi Zoltán-Simon Imre: Adalékok Békés megye munkaerőmozgásához

d) A nyugati részen elsősorban Orosháza munkaerővonzása jelentős. Szarvas és Orosháza között a munkaerőmozgás jelentéktelen. e) Az 1960-ban és 1966-ban is városi rangú települések esetében lehetőségünk volt összehasonlítást tenni a bejárók és az eljárók helyben dolgozó aktív keresőkhöz viszonyított arányváltozása szempontjából (Sütneghy, 1968). Az 1. táblázat adataiból világosan kitűnik, hogy az i960 és 1973 közötti időszak két szakaszra oszlik. 1960-66 között a városba bejárók aránya csak minimális mértékben emelkedett, vagy éppen stagnált. 1966-1973 között igen gyors volt a bejárók arányának emelkedése Békéscsaba és Orosháza, lassúbb Gyula esetében. Az eljárók arányának változása nem mutat jelentősebb eltolódást. 1. táblázat A helyben lakó összes keresők %-ban Az eljárók A bejárók 1960 1966 1973 1960 1966 1973 Békéscsaba 1,8 2,0 1,6 13,7 14,5 29,0 Gyula 4,5 4,6 5,1 12,1 12,3 15,8 Orosháza 4,8 4,8 4,5 4,8 4,8 19,0 Véleményünk szerint a bejárók arányában bekövetkezett jelentős változás azzal függ össze, hogy a III. ötéves terv idején vált dinamikussá a gyengén fejlett megyék iparosítása, s ez fokozott mértékben tette szükségessé a városi munkahelyek bejárókkal történő betöltését. Békéscsaba és Orosháza gyorsabb, Gyula lassúbb arányváltozása összefüggésben lehet a magyar városfejlődésben betöltött eltérő szerepükkel: a két város rövidebb városi múlttal rendelkezve még csak most nyeri el azt a - számára leginkább megfelelő - gazdasági arculatot, amelyet Gyula már korábban megszerzett. _j. A 2. pontban a munkaerőmozgás kérdését elsősorban a vonzásközpontok alapján közelítettük meg. A másik oldal - munkaerőleadás - vizsgálatánál nem elégedhettünk meg a járási szinttel, hanem ezt a problémát községenként is vizsgáltuk. Falvanként kiszámítottuk az eljárók arányát a helyben dolgozó aktív keresőkhöz viszonyítva, s ezt térképen ábrázoltuk (3. ábra). A községek adataiból képeztük a megyei átlagot is, s ehhez viszonyítva végeztük vizsgálatainkat. Számításaink szerint a községekből eljárók aránya a helyben dolgozó aktív keresőkhöz viszonyítva 27,3%. Ezen fontos mutató alapján végzett elemzésünk a következő fő eredményekhez vezetett: a) A falvak nagyobb része átlagnál alacsonyabb értékkel rendelkezik, s egy nagyobb északi és egy kisebb déli összefüggő területet alkot. Az azonos jellegű területekbe csak helyenként ékelődnek be olyan falvak, amelyek az átlagnál magasabb értékkel rendelkeznek. b) Ezen térképvázlatunkon a megye ugyanolyan hármas tagolódását láthatjuk, amelyet a gazdasági fejlettségénél már vázoltunk. 506.