Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)
1974 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Gácser József: Az életmód és a kultúra szociológiai vizsgálatának néhány Békés megyei tanulsága (II. rész)
a dolgozók gyermekeinek a tanulásra. A paraszti életforma, a nagycsaládos cselédlakások milliója nem ösztönözhette a fiatalokat tanulásra. A tanulásnál nagyobb gond volt a napi kenyér biztosítása. Ez az elnyomott és gúzsbakötött erő tört fel a felszabadulás utáni időszakban, és ennek hatása még ma is érződik. Azok a szülők, akik a múlt keserveit gyermekkorukban érezték, mindent elkövetnek, hogy a társadalmunk által kínált lehetőségekkel élve, gyermeküknek minél jobb megélhetési lehetőséget biztosítsanak. Az ilyen törekvéssel általában egyet is lehet érteni, de a nevelésnél arra is gondolni kellene, hogy a felnövő nemzedéket sokoldalúbban készítse fel a szülői ház és az iskola is a felelősségteljesebb, önzetlenebb, elhivatottabb munkára. Korábban már utaltunk arra, hogy a továbbtanulás lehetőségei elég széleskörűek a megyében. Azonban ennek ellenére sem lehet teljesen biztosítani, hogy minden szülő gyermeke elérhesse a vágyott életmód-modellt. A lehetőségek és az aspirációk között feszültség van, e feszültség feloldásának egyetlen útja, ha a szülők és gyermekek is megelégednek a választott pályához közel eső életmóddal. A szülők társadalmi helyzete jelentősen befolyásolja, hogy milyen pályára szánják gyermeküket. Az iskolarendszer jelenlegi struktúrája kissé merev és túl ikorán lezárja a pályaválasztást. Így nem nyújt elegendő lehetőséget arra. hogy a pályaválasztást megfelelően elő lehessen készíteni, de arra sem, hogy később bizonyos változtatásokhoz is folyamodhasson a szülő, illetve a gyermek. Ügy gondoljuk, hogy az MSZMP X. Kongresszusán megfogalmazott határozat, (amely többek között a közoktatás felülvizsgálatát is elrendelte, segíteni fogja a pályaválasztással összefüggő feladatok, a vágyaik és lehetőségeik sokoldalúbb és reálisabb összhangjának megteremtését. A szociológiai felmérés azt jelzi, hogy a szülők gyermekükkel szembeni törekvésükben túlzottan az értelmiségi pályát jelölik meg élethivatásként. Külön figyelemre méltóak azok az összehasonlítások, amelyek azt mutatják, hogy abban a családban, ahol a feleség teljes munkaidőben dolgozik, ott a gyermekek 51,4%-át értelmiségi pályán szeretnék látni. Ez az arányszám o'yan magas, hogy e törekvést realizálni lehetetlen. Ugyanakkor igen kevés a szolgáltatásban (15,7%) és különösen a mezőgazdaságban (2,5%) tevékenykedni szándékozók százalékos aránya. Békés megye, ha az iparosodás területén fejlődött is az utóbbi időben, továbbra is mezőgazdasági jellegű megye mairadt. E tényt a szülői aspirációknál feltétlenül figyelembe kellene venni. Mint ahogy a mellékelt táblázat (5. sz.) is mutatja, minden kategóriában magas az értelmiségi pályára törekvők aránya. 5. sz. táblázat A gyerekekkel szembeni szülői aspirációk . Szeretné látni gyermeke foglalkoztatását, %-ban Feleseg munkaviszonya értelmi ségi szolgáltatásban iparban mezőgazdaságban Feleség teljes munkaidőben dolgozik 51,4 15,2 30,7 2,5 Részmunkában 37 11,1 44,5 7,4 Nincs feleség 54,7 9 36,3 -r • Nem dolgozik 37,5 18,3 40,6 3,6 összesenbői 45,7 16,5 34,6 3,1 4