Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 1. szám - TANULMÁNYOK - V. Kiss Margit: A festő Mokos József

A legutóbbi évek kiállításain (alföldi tárlatok) szerepelt képei vagy vázlat­jellegűek, vagy korai képek, amelyek többedíziglen szerepeltek kiállításokon. (Balatoni részletek: lépcsőlejáró, Balatonpart paddal — 1960-as évek; Festő­állvány, Udvar stb. — 1920-as évek.) Halála után a kamrai raktárból kilenc erőteljes, szép műve került elő, majdnem mind befejezetlen. Ez azonban egyik esetben sem fosztja meg a né­zőt a teljes élménytől; inkább csak a „ráadás" hiányzik mindegyikből. Fris­sek és intenzívek ezek a képek — nem a hiányzó dolgok miatt, hisz Mokos festői módszere: a felvázolás utáni fejlesztés többfázisú, s ebben eljutott a megoldás 9/10-éig; sokkal inkább arra kell gondolnunk, hogy megfelelő álla­pot és körülmények híján, esetleg másjellegű mondanivalói közben nem tu­dott, illetve nem akart hozzájuk nyúlni. Ezek a képek következők: mindkét Zsilip, Töltésoldal, Utca napsütésben, Kert, Női arckép (olaj és pasztell), Békéscsaba határában, Köröspart ősszel. 4 Ezek — a múzeumi Ablak és Folyosó című képeivel együtt — meghatározó jelentőségűek az életmű szempontjából. A magángyűjteményekből előkerült darabok közül az Édesanyja arcképe bír még ugyanilyen jelentőséggel; a többi „adalék", kiegészítés ezekhez. A gyűjteményes kiállítás mindig jelentős esemény. — A művész számára azért, mert további következtetéseket vonhat le egy-egy stíluskorszakának kiválogatott darabjáról, azok arányából; a közönség számára is fontos, mert teljes képet kap a kiállítóról. Az emlékkiállítás általában gyűjteményes is. Így, összeszedve az anyagot az emlékkiállításhoz, váltak egymás értelme­zőivé a képek, az eddigi elszigetelt ismeretek többek lettek, mint voltak ön­magukban: azok a törekvések váltak érthetővé, amelyek a festőt időről idő­re vezették. A vázlatok 5 meglelése koronája volt a kutatómunkának: az elgondolás pri­mer formában, kevesebb áttétellel jelentkezik: adja a téma kompozícióját, esetleg jelzi a mondanivalót: milyen irányban kívánja hangsúlyozni a té­mát. Jellegénél fogva is friss — idő sincs általában a oél szem elől tévesz­tésére; nem úgy, mint a több fázisban festett képeknél. Ha ezen felül még jegyzetek is előkerülnek, az szerencse. Jelen esetben lapszéli jegyzetek ezek különböző könyvekben. 6 Nehéz ifjúkor Mokos József Békéscsabán született 1892. november 22-én. Édesapja, az ügyeskezű asztalos 47 éves korában halt meg „csúz"-ban. Ekkor került apai nagyapjához Nagyváradra. A furcsa öregember szavát heteken-hónapokon át nem lehetett hallani, de szívesen közbenjárt a püs­pöknél, hogy „Jóskát" felvegyék az egyházi kezelésű Tanítóképzőbe. Miu­tán ez megtörtént, úgy igyekezett meghálálni a bizalmat, hogy mindenben eminens lett, kiváló érzékkel ült az orgonához, nemsokára ő látta el a szolgá­latot a miséken. Közben átkerült anyai nagybátyjához, ahol ő lett a hetedik gyerek, de ugyanolyan bánásmódban részesült, mint a többi. 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom