Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Krupa András: Újkígyósi népballadák

fejezésül a legény öngyilkosságát prózában kommentálja. Mindez alapján kockáztattuk meg fentebbi feltevésünket, hogy a mi változatunknak máshol kell keresni a forrását.

1

3 A Szegvári Mariska (A halálra táncoltatott lány - III. sz.)

1

4 szerényebb előző két társánál, de kettőszáznál többre tehető ismert változat között bizonyára előkelő helyet kapna. Újkígyóson egyik legkedveltebb ballada, adatközlőink szinte kórusban énekelték. A Kálmány gyűjtötte Sallári Kis Kata (Magyarbánhegyes) csak távoli rokona, mondanivalója alapján társadalmi ellentéteket kifejező tartalmú változatok csoportjába sorolható,

1

5 míg az általunk közölt újkígyósi változat csak magára a cselekményre összpontosít, a főmotívum indítóokát nem ismerjük. Ilyen típusúak a Balladák könyve változatai is.

1

G A régi stílusú és az új stílusú balladák között foglal helyet a Megölt legénytípusú két újkígyósi változat.

1

7 Hazánkban népszerű ballada, Űjkígyóson is az lehetett, ezt igazolják a változatok. A rövidebb, töredékesebb a megyéhez, jelesen Gyulához köti az eseményt (Hallottátok-e hát, Gyula várossába - IV. a. sz.), míg a teljesebb variáns (Hallottátok-e, hogy mi történt a héten? - IV. b. sz.) szimmetrikus szerkezete egyik legszebb példája a harmonikus népi gondolkodásnak, költői szerkesztésnek. Olyan, mint egy mérleg, tengelyének egyik oldalán a halott legényt az anyja, az apja és a babája szólítgatja, a tengely másik oldalán a halott legény fordul kéréssel az apjához az anyjához és a kedveséhez. A halott megszólaltatásának motívuma még a klasszikus hagyományú balladák felé mutat, de a költői nyelv fegyverzete már az új stílusúakéhoz húz. Ugyanúgy, mint a betyárballadáké, melynek a Rózsa Sándor tv-film és a sándorfalvi citerások televíziós szereplése óta napjainkban egyik legnépszerűbb darabját gyűjtöttük: Rózsa Sándor (Esik eső, szép csendesen csepereg - V. sz.).

1

8 Az ismert változatok több betyár nevével gyűjthetők, valószínűleg utólag kerültek a balladába, különösen Rózsa Sándoré. Vidékünkön népszerűsége folytán a ballada az ő nevével ismeretes. A szakirodalom szerint a legszebb új stílusú ballada a Szendre báró leánya (VI. sz.)

1

9, noha valószínűnek tartják, hogy a ponyvairodalom és félnépi költők is hozzájárultak elterjedéséhez. A társadalmi igazságtalanság szerelmi tragédiával való kifejezésének ez a népi költészeti remeke egyszerű cselekményű, arányos szerkezetű. Az általunk gyűjtött változat felépítése világos, cselekménye teljes, különösen szép annak az érzékeltetése, hogy a társadalmi igazságtalanság következtében az egymáshoz „nem illő" szerelemnek ugyan csak a szegénység képviselőjét, a juhászlegényt büntetik, a valóság azonban kegyetlenül igazságos: az életben maradt bárólányt is sújtja: „maradt egyedül árva". A kisasszony gulyája (VII. sz.) általunk közölt változata töredékes, közlését indokoltnak tartjuk, mert a ballada tartalmi magvát még kifejezi. Azokhoz a változatokhoz áll közel, amelyekben a kisasszony magas hevületű kezdeményezését a gulyás óvatosan fogadja.

2

0 Népballadánk közel áll a Szendre báró leánya balladához, első változataikat keverten gyűjtötték. Valószínűleg különálló dallama miatt, mely erősen műdalszerű (a mienk is az!), napjainkban önálló balladaként ismerik.

2

1 Ugyanezt tapasztaltuk Újkígyóson is. A féltékenység az alapja a gyilkosságnak a Bogár Imre (VIII. sz.) című népballadában. E változatban is - mint az e típusúak legtöbbjében - a féltékeny szerető önként vállalja tettét,

2

2 bűnbánóan ajánlja fel meggyilkolt barátjának a szeretőjét, akiért a véres tettét cselekedte. A magyar nyelvterületen sok válto455.