Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)
1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Csende Béla: A kultúrotthon-mozgalom előzményei és kibontakozása Békés megyében
A j éves terv első évében a szabadművelődés már kap lehetőséget „kultúrházak építésére", 7 de ennek realizálása csak a harmadik évében vált lehetővé. Annál az oknál fogva, hogy „a szocialista művelődéspolitika kibontakozására, csak a proletárdiktatúra megvalósulása után kerülhetett sor. A párt ekkor célul tűzte ki, hogy szétzúzza és kiszorítja a burzsoá kultúra reakciós hagyatékát és új megnyilatkozásait, nemzeti kultúránk demokratikus és szocialista eredményeire támaszkodva, s hasznosítva a világ haladó kultúrájának örökbecsű alkotásait, biztosítja a magyar szocialista kultúra fokozatos kialakítását." 8 Ugyanakkor az ország anyagi helyzete sem tette lehetővé a kultúrházak építésére fordítható öszszegek előbbi biztosítását. Természetesen a szabadművelődés nyilvántartásától függetlenül az országban kultúrház jellegű intézmények már voltak és működtek. „Az ország összes kultúrházainak minden szempontra kiterjedő statisztikai feldolgozásá" 9-ra, felmérő lapok kitöltésére a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium Szabadművelődési Ügyosztálya 1948. május 31-én kelt körlevelében ad ki utasítást. A minisztérium 19 kérdőpontból álló kimutatás alapján kívánt tájékozódni az adott település kultúrházzal (művelődésházzal, kultúrteremmel stb.) való ellátottságáról, felszereléséről és berendezéséről, helyiségeinek számáról, méreteiről, befogadóképességéről, az épülő, vagy kultúrház céljára igénybevehető más épületek átalakításához szükséges államsegély összegéről, társadalmi hozzájárulás lehetőségéről, illetve annak összegéről, stb. A vármegyei szabadművelődési felügyelőknek előírták a körlevél alapján, hogy a felmérést követően 3 havonként a változásokról kötelesek jelentést adni. A felmérés és az azt követő jelentések bekerülése azt a célt szolgálta, hogy általános országos statisztikai képet alakítson ki a minisztérium és a mindig kész adatok birtokában a tervhitelek évenkénti felosztásának munkáját megkönnyítse. A kitöltött statisztikai lapokat a szabadművelődési felügyelőknek 1948. július 15-ig kellett a minisztériumnak felterjeszteniök. 1948 nyarán már megérlelődött annak a lehetősége, hogy a 3 éves terv harmadik évében a kormányzat tervhitelt biztosítson kultúrházak létrehozásához. Ezt bizonyítja a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium Szabadművelődési Ügyosztályának 1948. június 17-én kelt körlevele is, amely egyben a felmérés meggyorsítását is előírta: „Az Országos Tervhivataltól, illetve tárcáim tervcsoportjától a napokban nyert értesítésem szerint az 1949. január 1- december 31-ig terjedő tervidőszak hitelének felosztását. . . már folyó évi július hó közepére el kell készítenem, továbbá a kérelmekhez költségelőirányzatot és műszaki tervet is csatolnom kell." 1 0 Vagyis a korábbi határidőtől eltérően a vármegyei szabadművelődési Jelügyelőknek július 8-ig, nemcsak a felmérőlapokat kellett beküldeni, hanem az épülő, vagy építendő, kultúrházakhoz szükséges műszaki terveket (vagy azok vázlatait) és költségvetéseket is. A minisztérium az állami segély kiutalásának általános szempontjait a következőkben jelölte meg: „Figyelembe kell vennem a falu (tanya) lélekszámát, földrajzi fekvését, gazdasági viszonyait (pl. hegyvidéki, alföldi, vasúttól távol fekvő falu, vagy tanya stb.) továbbá, hogy eddig a falu lakossága mennyit áldozott a saját erejét felülmúlóan az építésre, lehet-e a lakosságban látni azt, hogy kultúrális vonalon akart és igyekezett is a saját viszonyaihoz mérten rendkívülit teremteni, kapott-e az államtól (más tárcától) segélyt, stb," 1 1 437.
