Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)
1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Csende Béla: A kultúrotthon-mozgalom előzményei és kibontakozása Békés megyében
A KULTÚROTTHON-MOZGALOM ELŐZMÉNYEI ÉS KIBONTAKOZÁSA BÉKÉS MEGYÉBEN csende béla A kultúrotthon-mozgalom a szocializmust építő Magyarországon 1948-tól kiszélesedő kulturális forradalom szerves része. Jelentőségét és szerepét az növeli meg, hogy a tömegkulturális munka irányítását, összefogását és kiszélesítését elsősorban falun (a vidéki városokat is beleértve) és az üzemekben (ipari és mezőgazdasági) a kultúrotthon feladatává tették. Tehát olyan új és fontos kulturális intézményről van szó, amely országos méreteket öltve társadalmi és állami erők összefogásával rövid idő alatt lett (1949-1953) a tömegkulturális munka helyi bázisává, a párt művelődéspolitikájának megvalósulását sokrétűen és színesen szolgáló kulturális központtá, behálózva az egész országot. A magyar közművelődés történetében korábban is voltak olyan hivatalos, félhivátalos, támogatott és megtűrt intézmények, épületek, összejövetelekre alkalmas termek stb., amelyek alkalmat és lehetőséget biztosítottak különböző kulturális tevékenységek végzésére (az ismeretek terjesztése, műkedvelés, az olvasás népszerűsítése stb.), a kikapcsolódásra és a szórakozásra. Természetesen ezek az intézmények elsősorban az uralkodó osztály számára nyújtottak művelődési, szórakozási lehetőségeket. A Horthy-korszakban létrejött különböző egyesületek és egyletek kultúrtermeiben, kultúrházaiban, művelődésházaiban folyó kulturális élet is a fennálló rend kultúrpolitikáját tükrözte. A magyar munkásmozgalom már megindulásától kezdve a haladó kultúra, a tudás ügyét kiemelten és fontos feladatként kezelte s ennek eredményeként szoros tartozékává is vált. Ennek legragyogóbb és legcsodálatosabb bizonyítéka az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság művelődéspolitikája. A Horthy-rendszer idején a munkásotthonokban, föld munkáskörökben folyó igen aktív kulturális munka is a munkásmozgalmi hagyományokat fejlesztette tovább. 1945. április 4-vel az ország népe felszabadult évszázados elnyomatása alól s a szabadság birtokában hozzálátott egy új és szebb világ építéséhez. A felszabadulást követő években egészen 1948 tavaszáig a fordulat évének kezdetéig a Magyar Kommunista Párt és a demokratikus erők főfigyelmüket elsősorban az alapvetően fontos politikai és gazdasági kérdések megoldására koncentrálták ugyan, de jutott erő arra is, hogy a szocialista forradalom e szakaszában a párt harcot indítson a „kultúra demokratizálásért, demokratikus tartalmú művelődési reformokért, demokratikus és szocialista hagyományainak helyes értelmezéséért és felhasználásáért, a volt uralkodó osztályok művelődési egyeduralmának megtöréséért, a reakciós klerikális elemek visszaszorításáért". 1 Az 1946-tól 1948-ig tartó szabadművelődési időszak („szabadművelődés az állami népművelés »hivatalos« irányzata") 2 ellentmondásos és bonyolult tevé435.
