Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Gácser József: Az iskolai élet demokratizmusának alakulása Békés megye közoktatási intézményeiben

- A kritikai szellem gyengesége. - Az egyéni érdekek, efképzelések a közösségi érdekek fölé emelkednek, s a gyenge iskolavezetés miatt egyesek őket meg nem illető jogokat harcolnak ki maguknak. - Egészségtelen versengési szellem kialakulása egyes nevelők között. - A kényelmes pedagógusok és a törekvő nevelők között itt-ott feszülő ellentét. - A nevelőtestületi egység hiánya. - A feladatok egyenlőtlen megosztása. - Egyes igazgatók még nem élnek kellő mértékben együtt a nevelőtestületekkel, s a felmerülő problémákra nem reagálnak időben. - Nem kielégítő a tanár-diák viszony.

5 - A helyben elintézhető ügyek sokoldalú mérlegelésének hiánya. - Nem elég fejlett az önbírálat és a bírálat a testületekben. - Egyes nevelők alaptalan „hangoskodása". - Nem látják, hogy a demokratizmus és a fegyelem nem ellentétes, hanem szorosan összefüggő fogalom. Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi fórumokon kívül - pártszervezet, szakszervezet, tantestületi értekezletek - a mikroközösségekkel való emberi kapcsolat kiépítése az igazgató részéről növelné a pedagógusok aktivitását, önállóságát. A munkaközösségvezetők javaslatainak alkotó módon való figyelembevétele és a vezetői munkában való hasznosítása a nevelési feladatok sokoldalú elemzését és tervezését segítené elő. Napjainkban nem élnek még eléggé az intézményvezetők ezzel a lehetőséggel. Sokan megterhelő munkának tekintik az ilyen jellegű munkakapcsolatok kiépítését. Kétségtelen, hogy az igazgatók feladatköre és munkája az utóbbi időben megnövekedett. Nincs könnyű helyzete ma egy iskola igazgatójának. Sokoldalú, bonyolult, nehéz, felelősségteljes munkát kell végeznie. E munkafeladatok ellátásához nagyon sok helyen nincs még meg a szükséges szubjektív és objektív feltétel sem. Hiányoznak az iskolából az igazgató munkáját segítő segéderők (gondnok, esetleg iskolatitkár stb.). Ezeket a feltételeket nyilván csak hosszabb időszak alatt, és nem is minden iskolában tudjuk megvalósítani. Ügy gondoljuk, hogy különösen napjainkban, de az elkövetkezendő években is a közoktatás tartalmi feladatainak megvalósításához elengedhetetlen a tantestületi demokratizmus fejlesztése. Ehhez az szükséges, hogy az igazgatók, a párt- és szakszervezeti tisztségviselők jobban inspirálják a tantestület tagjait, hogy éljenek jogaikkal és kötelességeikkel, hiszen „a tantestületi demokratizmus fejlesztésének az a célja, hogy a pedagógusok véleménye szerepet kapjon az iskola belső életében, vezetésében, annak érdekében, hogy javuljon az oktató-nevelő munka, hogy a jelenleginél nagyobb teret kapjon alkotó tevékenységük''.

c Nézetünk szerint az iskola belső élete,' a tantestület hangulata elsősorban a vezetés színvonalától, stílusától függ. Azt az igazgatót, aki elkészíti egy-egy hétre a feladattervét az iskolai oktató-nevelő munka érdekében, és azt megközelítően meg is valósítja, és e munka során jut ideje pedagógus társaival is beszélgetni, egyéni gondjaik megoldásában segítséget nyújtani, nagy megbecsülés és tisztelet övezi. Igénylik a pedagógusok, hogy legyen ideje az igazgatónak arra, hogy munkatársai család és egyéb természetű problémáit is megismerje. Az igaz422