Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Dankó Imre: Sarkad nagy fia: Veress Sándor

JEGYZETEK 1. Koós Ferenc: Életem és emlékeim. Gondozta, a bevezető tanulmányt írta Beke György. Kriterion. Bukarest, 1971. Visszaemlékezések Veress Sándorra. 245—252. old. 2. Koós Ferenc: Visszaemlékezések Veress Sándorra. Brassó, 1899. Különlenyomat Veress Endre Bukaresti Magyar Képes Naptára 1890. első évíolyamából.; lJő.: Emlékezés Veress Sándorra halálának tizedik évfordulója alkalmával. Kolozsvár, 1894. Bővített különlenyomat az 1848—49. Történeti Lapokból (Kolozsvár).; Vő.: Veress Sándor. Bukaresti Magyar Üjság 1904. november 13. 3. Koós F.: Visszaemlékezések c. id. m. 2. 4. Márki Sándor: Sarkad története. Budapest, 1877. — Márki később mint bihari román íróról emlékezik meg róla. Márki Sándor: Bihari román írók. Nagyvárad, 1880. 82. 5. Tanulmányok Sarkad múltjából. Szerk.: Komoróczy György. Hely és év n. (Sarkad, 1972.) 6. Koós F.: Emlékezés c. id. m. 14. — Veress Sándor haláláról: Veress Sándor. (Rövid nekrológ.) Bukaresti Magyar Közlöny I. 1. sz. (1884. nov. 11.) 2.; Veress Sándor 1828—1884. (Gyászjelentését is közli.) Bukaresti Híradó 19. sz. (1884. november 2.) 1.; Vetéts Károly: Veress Sándor. Egyetértés. 1884. 300. sz. 7. Veress Sándor emlékének impozáns módon áldoz Sarkad közönsége. Sarkadi Hírek III. 46. sz. (1928. nov. 23.) 1. (Előzetes híradás, beszámoló az előkészületekről.); Lakatos J. István: Veress Sándor centenárium. Sarkadi Hírek III. 48. sz. (1928. dec. 2.) 1—2. (Egy nappal az ünnepség előtt előzetes jelentés az előkészületekről.); Uő.: A vasárnapi Veress Sándor emlékünnep úgy külsőségeiben, mint tartalomban fényesen sikerült. Sarkadi Hírek III. 49. sz. (1928. dec. 6.) 1—2. (Részletes beszámoló. Utcát neveztek el Veress Sándorról és Ferencről, emléktáblát lepleztek le tiszteletükre.)— Az ünnepség sajnos nem volt mentes a kurzus soviniszta belemagyarázásaitól, olyan nacionalista vélekedések hangoztatásától, amikkel Veress Sándor sohasem értett egyet. Egyenesen felháborító volt, hogy a Veress Sándorrá váló centenáriumi emlékezést durva revizionista, soviniszta kirohanásokra is felhasználták az ellen a Románia ellen, amely befogadta Veress Sándort, amelynek felemelkedésén az ünnepelt őszinte szívvel, ereje minden latbavetésével, önzetlenül fáradozott. — Egyébként Sarkad később sem feledkezett meg nagy fiáról. Ennek tanújele többek között egy későbbi sarkadi újságcikk: r. s.: Pro Memoria. Veress Sándor 1828. dec. 3. — 1884. okt. 27. Sarkadi Hírek VIII. 44. sz. (1934. nov. 1.) 1—2. — A sarkadi ünnepséggel egyidőben Romániában is megemlékeztek Veress Sándor születése századik évfordulójáról. Vö.: K. E.: A szabadságharc két híres emigránsának emlékét ünnepelte Bukarest magyarsága. Keleti Üjság (Kolozsvár) XI. 288. 4. (1928. dec 18.) A cikk Veress Sándort Románia első vasútépítőjének mondja. 8. Dankó Imre: Adalékok Sarkad művelődéstörténetéhez. Osváth Imre és Veress Ferenc emlékézete. Békési Elet, 1973. 3. 9. A síremlék képe látható: Koós F.: Emlékezés c. id. m. 13. oldalán. 10. Dankó I. id. m. 11. Id. Szinnyei József: A Békés megyei Veress-család írói. Dr. Veress Endre pótlásaival. Budapest, 1912. 27—30. — Vö.: Veress Sándor 1828—1884. Bukaresti Közlöny (a Bukaresti Magyar Társulat közlönye) I. 15. szám. (1884. nov. 2.) 1—3., valamint Bükkösdi László: A Kossuthemigráció „Mikes Kelemenje". Dunántúli Napló (Pécs) 1962. július 5. 12. Id. Szinnyei J. id. m. 18—21. Veress Ferenc jószágigazgató irodalmi tevékenységet is fejtett ki, sok cikkben ismertette a románság életmódját, szokásait. Vö.: Vasárnapi Üjság 1894. 50. szám. (Nekrológ). 13. Vö.: I. Tóth Zoltán: Az erdélyi román nacionalizmus első százada 1697—1792. Budapest, 1946. 45—48. 14. Veress Endre: Gyula város oklevéltára (1313—1800). Budapest, 1938. 15. A gyulai Veress Endre-emlékmű leleplezése a Múzeumi Hét keretében, 1959. november 22-én történt. Az emlékmű eredeti helye a Vízügyigazgatóság előtti tér volt Tereprendezés során került a volt megyeháza, ma Városi Tanács udvarába. 16. Dr. Oroszhegyi Jósa: Román élet. Sajtó alá rendezte: Bíró Sándor. Erdélyi Ritkaságok (Szerk.: Dr. Jancsó Elemér) 5. Kolozsvár, 1942. Itt lásd Bíró S. bevezető tanulmányát. 8—9. — Vö.: $t. Zeletin: Burghezia romána origina rolul ei istoric. Biblioteca Socialá. Bucurejti, 1925. 41