Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Csatári Béla: Békés megye társadalmi, gazdasági helyzete és fejlődése az elmúlt 30 esztendőben (1944-1974)

szerű, nagyüzemi állattenyésztésre alkalmas telepek létesítésére. Öt év alatt többek között - 30300 szarvasmarha-, 60400 sertés- és 30200 juhférőhelyet építettek. A tárolókapacitások bővítése is számottevő volt. Öt év alatt összesen 3700 vagon kapacitású magtár és 1800 vagon befogadóképességű góré létesült. A gépbeszerzések növekedési üteme a mezőgazdaságban elmaradt az építési beruházásokétól. (1961-65 között 46, 1966-70 között 32 százalék volt.) A harmadik ötéves tervidőszak alatt a mezőgazdaság fejlesztésére fordított összeg legnagyobb hányadát - csaknem háromnegyedét - a termelőszövetkezeti beruházások képezték. A harmadik ötéves terv a mezőgazdasági termelés 13-15 százalékos - ezen belül a növénytermelésnek az állattenyésztésnél nagyobb arányú, 15-17 százalékos - növekedését irányozta elő az 1961-65. évek átlagához viszonyítva. A mezőgazdasági termelés 1966-69 között a korábbi évek növekedési ütemét meghaladó mértékben, évi átlagban több mint 3 százalékkal emelkedett. A termelés növekedési üteme az országostól évenként eltért; 1967 és 1968 években annál gyorsabb, a többi években lassúbb volt. A mezőgazdasági termelés volumenében a megyében évenként az országosnál nagyobb ingadozás tapasztalható. Hosszabb időszakot vizsgálva megállapítható, hogy az ingadozás a mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszaka előtt még nagyobb volt. 1970-ben a kedvezőtlen időjárás, valamint a bel- és árvíz okozta károk miatt a termelés volumene ismét nagymértékben, 10 százalékkal elmaradt az előző évi szinttől. A különböző természeti tényezők főként a növénytermelés bruttó termelési értékének alakulását befolyásolták kedvezőtlenül. A növénytermelés átlagos növekedési üteme 1966-69 években Békés megyében a tervezettnél gyorsabb volt: évenként 4,1 százalék. Az 1970. évi természeti csapások következtében ennek az ágazatnak a termelése egy év alatt 29 százalékkal csökkent, így az állattenyésztés termelési értéke - 1966-70. évek átlagában; a tervezettel ellentétben - a növénytermelésnél kedvezőbben alakult. A harmadik ötéves tervidőszakban a búza vetésterületi aránya - a nagyhozamú búzafajták elterjedésével - emelkedett, ugyanakkor csökkent az árpáé és zabé az 1961-65. évek átlagához viszonyítva. A főbb kapásnövények közül kevesebb lett a kukorica, cukorrépa és rostkender területe, de több lett a napraforgó és a fehérjedús évelő pillangósoké. Az állattenyésztés szerkezetének változását az igavonó állatok számának és arányának további csökkenése jellemezte. A harmadik ötéves tervidőszakban a szarvasmarhaállomány stagnált, ezen belül a tehenek száma folyamatosan csökkent. Ugyanakkor az abrakfogyasztó állatfajok - sertés- és baromfiállomány dinamikusan nőtt. A harmadik ötéves tervidőszakban a fontosabb növényekből - napraforgó kivételével - egységnyi területen többet termeltek a megye gazdaságai, mint az előző öt évben. Az 1966-70. évek átlagában az előző öt évhez viszonyítva búzából 17 százalékkal nagyobb területről 46 százalékkal több termést takarítottak be, kukoricából pedig 8 százalékkal kisebb területről csaknem ugyanannyit. Korántsem volt ilyen fejlődés még hosszabb távon sem a szálas- és zöldtakarmányok termesztésében és a rét-, legelőgazdálkodásban. 412.