Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Csatári Béla: Békés megye társadalmi, gazdasági helyzete és fejlődése az elmúlt 30 esztendőben (1944-1974)

Az állattenyésztés szenvedte a legsúlyosabb veszteséget. Az 1945. március 20-i állomány szarvasmarhából 36 százalékkal, sertésből 46 százalékkal, lóból 45 százalékkal, juhból 52 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Például a mezőhegyesi ménesbirtok európai hírű ménese elpusztult: 649 lóból 2 maradt meg. A kis- és középparaszti gazdaságok - minimális termelőeszközzel, az 1945-47es évek nagy szárazsága ellenére - nagyrészt pótolni tudták a nagybirtokok kieső termését. A dolgozó parasztságnak, mint kisárutermelő rétegnek, a problémája azonban nem rendeződött. Ugyancsak megoldatlan maradt a korszerű gazdálkodás megvalósításának és a kizsákmányolás megszüntetésének a feladata. Ezeket csak a mezőgazdaság szocialista átszervezésével lehetett megoldani. A Viharsarok parasztságának egy része már 1944 végén és 1945 tavaszán megszervezte a közös gazdálkodást, s nemcsak a föld gyors kiosztásában, hanem a szocialista jövő megteremtésében is az élen járt. Békés megyében, s egyben országosan elsőként a Sarkad-feketeéri Lenin Termelőszövetkezet alakult meg. Az ipari üzemek csak mérsékeltebb ütemben kezdtek dolgozni. 1945 júniusában a 44 húsz munkaerőn felüli ipari üzem közül 20 a lakosságnak, 9 a Vörös Hadsereg részére dolgozott, 15-ben pedig még nem indult meg a termelés. A dolgozó üzemek közül háború előtti teljesítményét ekkor mindössze még nyolc érte el. HARC A TOVÁBBFEJLŐDÉSÉRT, A MUNKÁSOSZTÁLY HATALOMRAJUTÁSA, A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK ELSŐ IDŐSZAKA Az 1947-es országos választások során nyilvánvalóvá vált, hogy a Magyar Kommunista Párt jelentősen megerősödött, a pártok közül a legtöbb szavazatot kapta, a Baloldali Blokk pedig a szavazatok abszolút többségét szerezte meg. A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt 1948 nyarán megvalósult egyesülése, a munkásosztály hatalomra jutása megteremtette a munkásparaszt szövetséget, a proletárdiktatúra politikai alapját, a szocializmus építése megkezdését, és kibontakoztatását. 1949-ben a Népfront jegyében megtartott választások eredményeként az Országgyűlés Magyarországot népköztársasággá nyilvánította, népi alkotmányt fogadott el, mely kimondotta: a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. A munkásosztály pártja vezetésével a nép tevékenysége a szocializmus építésére irányult. A szocializmus építésének általános törvényszerűségei Hazánkban is érvényesültek és érvényesülnek. A demokratikus fejlődési szakaszból a szocialista fejlődési szakaszba való átmenet nem nagy „összetűzések", fegyveres harc útján ment végbe, ezért sem voltak az egyes időszakok között nagy választóvonalak 1948-at megelőzően. Bizonyos tőkés tulajdon és a bankok államosítása, a 3 éves terv újjáépítési jellegén túl már a szocialista gazdaság létrehozását is szolgálta. Elősegítette a tőkés tulajdon teljes kisajátítását, a szocialista gazdaság megteremtését, majd fejlesztését. Az ipar telepítése és kisebb fejlesztése a megyében csak néhány tőkés vállalkozó érdekeihez fűződött, akiknek legfőbb törekvésük volt, hogy az adott tő395.