Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 2. szám - SZEMLE

Tóth Lajos: Vajúdó világ (A nagyszénást Lenin Termelőszövetkezet első huszonöt éve) Nagyszénás, 1973. 186 p. oltvai ferenc Tóth Lajos műve záró részében meg írja, hogy munkája a szigorúan vett tudományos feldolgozás követelményeinek - jellegéből adódóan - formailag nem mindenben felel meg . . . Hozzátehetjük, nem a forma számít; nem az, hogy a forrásokra való szabatos hivatkozást elhagyta. Tóth Lajos egy mezőgazdasági szövetkezet életrajzát írta meg. Űgy, ahogy a csoport küzdelmeibe magát beleélte. Ezenközben - történész lévén - támaszkodott a forrásokra. A nagyszénási életrajz nem az első kísérlete. Ezt megelőzően közreadta a szomszédos Orosháza ismert szövetkezetének, az Űj Életnek a történetét (Küzdelmes évek. Orosháza, 1970). Annak megjelenése óta alig több mint két év telt el. A szerző ezalatt egy más világba csöppent. Nagyszénás lényegesen kisebb, mint Orosháza. De nem volt bonyolultabb az elmúlt 25 év ebben a kisebb közösségben. Könnyebb dolga azért itt sem volt. Akik elolvassák, együtt fogják átélni ezt a negyedszázadot azokkal, akik ténylegesen részesei voltak a nagyszénási életnek úgyszólván a felszabadulástól a termelőszövetkezeti mozgalom huszonöt éves múltja jelenlegi ünnepléséig. Ebből az alkalomból íródott a mű is. Periódus ez hazánk életében; korszaka a parasztság hogyományos életét felváltó szocialista nagyüzem életének is. És ha ez a 25 év nem lenne küzdelmekkel, emelkedésekkel, süllyedésekkel, csalódásokkal, reménységekkel teli, nem is lett volna érdemes megírni. De mert így volt, ezért rendkívül tanulságos a visszatekintés, és a jelen elhatározásainak jövőre kiható terveihez is támaszt nyújt. Tóth Lajos a „Vajúdó világ"-ával és az orosházi művével múfajt is művelt, műfajt is teremtett. Két kötete írói alkotás. A valóság leírása, a beleélés, a szenvedélyes együttérzés tükre. Sorolhatjuk másképp is. A termelőszövetkezetek fejlődéséről ma már kiterjedt irodalom tájékoztat bennünket. Se szeri, se száma a mezőgazdaság szocialista szektoráról szóló összefoglaló, és az egyes ténykérdéseket elemző cikkeknek, tanulmányoknak. Számos, egyes szövetkezetről írott monográfia is napvilágot látott. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet Könyvtára pedig még Erdei Ferenc irányítása alatt 1971-ben közzétette egy vaskos kötetben a termelőszövetkezeti bibliográfiát. Elkülönülő művelési ággá fejlődött az üzemtörténetírás kiterjedt erdejében a termelőszövetkezeti történeti feldolgozás. Nincs helyünk arra, hogy a bőséges termésben a hazai irodalom jellegzetességeit fejtegessük. Tóth Lajos írásai a történészhez is szólnak. Elsősorban azonban egy kisebb közösségnek, magának a szövetkezetnek a tagságához, rajtuk keresztül Nagyszénás lakóihoz íródtak. Belőle megismerhető a hazai termelőszövetkezeti mozgalom sajátos kialakulása, különösen a bennük dolgozó emberek küzdelmei, öröme, bánata. A szövetkezet termelő üzem és társadalmi szervezet egyszerre, 334