Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 2. szám - SZEMLE

SZEMLE Néprajzi tanulmányok a nemzetiségekről (A Népi Kultúra - Népi Társadalom VII. kötete) Békéscsaba, 1973. szilágyi miklós Korábban nem ismertettük a Békési Életben a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjának évkönyveit. Ha most a VII. kötettel kivételt teszünk, nyilván komoly oka van, hiszen a korábbi kötetekben is akadt Békés megyei adalék, s ami fontosabb: számos olyan elvi, módszertani tanulmány, melyek ismerete nélkül a regionális kutatásokat sem lehet színvonalasan végezni. E mostani kötet viszont - s ez az oka, hogy most ismertetjük a sorozat egyik kötetét - nemcsak szempontokat, adalékokat kínál. Fontos kézikönyv kell, hogy legyen, melynek eredményeit megyénk nemzetiségi néprajzi kutatásainak feladatmegjelölésekor feltétlenül figyelembe kell venni. Ehhez a tartalmi jelentőséghez képest csak formai a másik igen örvendetes - ok, nevezetesen, hogy a kötetnek Békés megyei szerzője is van. A hazai szlovákság egyik legszorgalmasabb, legalaposabb néprajzosa, Krupa András egy fontos tanulmányát itt publikálta. A kötet 15 tanulmánya a „nemzetiségi néprajz" problémáit két oldalról közelítette: a tanulmányok egy része a hazánkban élő nemzetiségek, más része a határainkon túl élő magyarság néprajzi kérdéseit tárgyalja, részben az összefoglalás, részben az anyagközlés szintjén. Ily módon a népi kultúra differenciáltságát és fokozatos integrálódását, a kulturális elemek kölcsönös átvételének lehetőségét különböző etnikai viszonylatokban vizsgálhatják a kutatók, rámutatva az általános, s a földrajzi, történeti stb. tényektől meghatározott specifikus törvényszerűségekre. A szerkesztők (a fájdalmasan korán eltávozott Diószegi Vilmos, s a munkáját folytató lstvánovits Márton és Kósa László) a Kutató Csoport munkatársain kívül „külső" szakemberek segítését is igényelték, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek mindegyikéről lehetőleg összefoglaló igényű áttekintést adhassanak. A Békés megyében élő szlovákok, németek, romának és szerbek néprajzi kérdései iránt érdeklődő kutatók ezeket az eddigi eredményeket summázó és az elvégzendő feladatokra figyelmeztető tanulmányokat forgathatnák a legnagyobb haszonnal. Még akkor is, ha egyik-másik tanulmány konkrétan Békés megyéről keveset mond - mert kevés eredményt tud regisztrálni. (Az is figyelmeztető lehet, ami - „helyi szempontból" mérlegelve hiánynak tűnik, hiszen egy országos öszszefoglalás csak letisztult eredményeket összegezhet. Márpedig azt el kell ismernünk, hogy a Békés megyei nemzetiségek néprajzának megismerése érdekében eléggé kevés történt eddig.) Sajnos - s ezt nem kritikai szándékkal, pusztán ténymegállapításként rögzítjük - nem sikerült mindegyik magyarországi nemzetiség néprajzának legfontosabb problémáit összefoglalóan ismertető kutatókat találni. A helyi „hasznosságot" ez - természetesen - befolyásolja. Mint ahogy az is, 331