Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dedinszky Gyula: Miről beszélnek a száz év előtti békéscsabai kisiskolások szépírási gyakorlatai?

). sz. ábra: Szlovák szépírás Uhrincsok Zsuzsi 1862. évi irkájában A száz év előtti iskola rendkívül nagy gondot fordított az állampolgári hazafiságra, melyet ugyancsak tanítványai szívébe igyekezett plántálni. Ez nyilván a magyar történelem tanítása során és formájában történt elssőorban, de a hazafias szellem ápolásában szerepet kaptak a szépírási gyakorlatok is. Vantara Jani az 1861. évi szépírási irkáját ezzel a fohásszal kezdi: „Halgasd meg Isten, e buzgó imánkat: boldogítsd, áld meg, dicsőítsd hazánkat." - Különösen is alkalmas volt a hazafias érzés növelésére a tanulóknak ily irányú költészettel való megismertetése. Találunk is a szépírási gyakorlatokban szebbnél-szebb költészeti gyöngyszemeket. A legfeltűnőbb, szinte meghökkentő azonban az, hogy a tanítók ebben a - szabadságharc utáni, de még a kiegyezés előtti - korban nagy előszeretettel éppen Petőfi versekkel táplálták, tehát Petőfi szellemű hazafiságra nevelték tanítványaikat. Zdolík Zsófi 1864. évi szépírási irkájában a szlovák nyelvű, ártatlan vallásos szövegek közül egyszerre csak kibuknak Petőfi következő, ugyan hibásan leírt, mégis lángoló sorai: „Háborúval álmodám az éjjel, háborúra (háborúba helyett) hítták a magyart, felhívő (fölhívó h.) jeléül (jelül h.) mint hajdanában ország szerte járt a véres kard". Az embernek az az érzése támad, hogy e pontatlanságoknak nem mindegyike terheli Zdolik Zsófi lelkiismeretét. Nagyon valószínű, hogy e Petőfi-vers abban az időben nem tartozott a hivatalos tananyaghoz s a békéscsabai szlovák iskola tanítója talán valamiféle kézből kézbe adott hibás kézírásos másolatból, vagy éppen csak emlékezetből diktálta a veszedelmes hangvételű költeményt. Zdolík Zsófikának ugyanebben az irkájában búvik meg szép, kövér betűkkel be318.