Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dedinszky Gyula: Miről beszélnek a száz év előtti békéscsabai kisiskolások szépírási gyakorlatai?

fismkiiti íihtjHÍígt&r&k, » . . 1 i. sz. ábra: Egy 1864. évi irka háromnyelvű címlapja képünkre, azonnal észrevesszük, hogy a háromnyelvű, gót-, cirill- és latinbetűs felirat a birodalomalkotó három népelemet: a németet, a szlávot és a magyart jelzi. Az elemi iskolai irka címlapja is tehát valósággal a Habsburg-monarchia emblémáját hordozza. A szépírásnak nemcsak a formáját, de formuláját is adják ez írásgyakorlatok. Nézzük csak meg a 2. számú ábrán az 1864. évből Bjelik Jancsi gyönyörű írását. Sajnos, osztálya nincs az irkán feltüntetve, de akár negyedikes, akár hatodikos tanuló, csakis a legnagyobb elismerés illeti pompás írásáért. A szövegből pedig megtudjuk azt is, hogy a száz év előtti iskola mit értett a szépírás fogalma alatt? Íme: „A szép írás először jó, másodszor tiszta legyen. Jó írás az, mellyben a betűk egyszerűek, tojás idomúak, mind egyenlően dűlők s egyforma távolságra fekvők; a felfelé húzott vonalak finomak, a lefelé menők árnyvonalak, íráshoz mért vastagok, határozottak s tetszők. A tiszta írás minden fölösleges czifraság s szeny nélküli." - Nem rövid és nem egyszerű formula. Megállapításait megjegyezni sem könnyű, hát még a gyakorlatban megvalósítani úgy, amint az Bjelik Jancsinak sikerült. Az írásgyakorlatok és mutatványok vegyesen magyar és szlovák nyelvűek. Megtudjuk tehát belőlük, hogy a száz év előtti békéscsabai elemi iskola komolyan vette az anyanyelvi jogokat. Tanulóit ugyan megtanította a harmincas-negyvenes években 316