Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 2. szám - KIÁLLÍTÁS - Szelesi Zoltán: Papp György tárlata Békéscsabán

színű alaptónusok teszik hangsúlyosabbá. Az 1971-es békéscsabai Alföldi Tárlaton és az idei ceglédi Országos Kisgrafikiai Kiállításon Papp György műveit méltán jutalmazták egy-egy díjjal. * Talán nem sokat tévedünk, ha úgy gondoljuk, hogy a szegedi grafikusok közül Papp György az, aki leginkább megértette a nagy hírű Buday György metszeteinek népköltészeti élményalapon nyugvó lényegét. Buday, a harmincas évek közepétől a balladák szuggesztív és a népmesék hímes világa felé fordult. Társaival - többek között - Ortutay Gyulával és Radnóti Miklóssal együttműködve, s mindhárman a haladó szellemű Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumába tartozva, nemcsak a helyi, de az akkori egész magyar költészet és grafikus-kultúra meszesedő ereibe, friss, egészséges vért akartak ömleszteni. A rendszeressé vált falukutatásaik révén, a népművészet értékeinek felfedezésével s felhasználásával (amint ezt a zene vonalán egykor Bartók és Kodály tette), nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy hazai költészetünk és grafikáink tartalmában-formájában egyaránt nemzetivé, s ugyanakkor korszerűen modernné váljék. Hogy Budaynak és a hasonló úton haladó más grafikusainknak e törekvése értékes, tovább folytatandó hagyománnyá lett, azt jól tükrözik nemcsak Papp György, itt, a Munkácsy Mihály Múzeumban látható - harminchárom - szép, fekete és változatos színekkel megoldott linómetszetei; de a mai hazai grafikusművészetünk olyan elismert képviselőinek, mint Csohány Kálmán, Czinke Ferenc, Rékassy Csaba és mások népművészeti elemeket szintetizáló rajzkultúrája is. Mindez természetes, hiszen a magyar folklór gazdag világa, művészeink számára a múltban és jelenben is, kimeríthetetlen kincsestárnak tekinthető, amint ezt a tehetséges Papp György mostani békéscsabai kiállítása is meggyőzően, s gyönyörködést nyújtóan bizonyítja. 281