Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Rell Lajos: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút forgalmának és műszaki felszereltségének alakulása (1894-1971)

relése sok tekintetben nem mintaszerű, kocsijai, különösen a személyszállító kocsik régiek, némelyik már „rozoga" a motorok karbantartása sem mindig megfelelő, emiatt nem egyszer megtörténik, hogy nyílt pályán, másfél óráig is kell az utasoknak vesztegelniök, mert a motoroknak gyakran történik baja, amit azután helyre kell igazítani. A kocsik jelentékeny része is rossz karban van, legutóbb is öt kocsit kellett kivonni a forgalomból, mert nem voltak használhatók."

37 Mindezek alapvető oka a vasúttársaság kedvezőtlen pénzügyi viszonyaiban rejlett, amely szorosan összefüggött az ACSEV-vel üzemkezelésre kötött szerződéssel is. Ennek alapján az AEGV üzletvezetősége Aradon volt, bár vonala nem is érintette sem Aradot, de még Arad vármegyét sem, hanem Békés és Csanád megyék területén feküdt, természetes középpontja pedig Békéscsaba volt. Mindezen érveket még alátámasztja az is, hogy az ACSEV, a kezelési díj ellenében utóbb már a jövedelem 85%-át követelte az AEGV-tól.

3

8 A világháború befejezése után, 1920. június 17-én tartotta az AEGV azon első közgyűlését, mely további működésére alapvető fontossággal bírt. Ekkor indult meg az ACSEV-vel kötött szerződés felbontási, az AEGV igazgatóságának Békéscsabára helyezési és az alapszabályok módosításával összefüggésben az AEGV r. t. cégnek a gyulai törvényszéknél bejegyzési ügye.

3

9 Mindezek természetes következménye volt az is, hogy az AEGV műszaki fejlettségének emelési ügye lassan és nehezen haladt előre. Ennek során az összes személykocsiknál, a gázvilágítás megszüntetésével, villamos világításra tértek át, 1922 végén.

4

0 A Az AEGV III. psz. gőzmozdonya a GANZ-gyárbóI (Magyar Közlekedési Múzeum, fotótárgy lt. sz.: 11524) 248