Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)
1974 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Csipes Antal: A gyulai várbirtok XVI. századi gazdálkodása
melés alapfeltételei jelenlétére utaló - tendenciák, amelyek a majorságokon történő árutermelés és a kereskedelem fokozásának igényében jelentkeztek. E jelentkezés már önmagában is fontos tény, annak ellenére, hogy a feudális viszonyok töretlenül tovább uralkodtak. Nyugat-Európa mezőgazdasága sem tudott még túljutni ezen a fejlődési fokon, bár viszonylag töretlen fejlődéséhez képest Magyarországon hatalmas hátrányt jelentett a török terjeszkedés, melynek hatására Gyula várának megszaporodott őrsége miatt a század közepén a vár kiadásait 40 000 forintra kellett emelni. 5 2 Ez a korábbiakhoz képest óriási anyagi megterhelés - melyhez az udvar csak nagyon kevés segítséget nyújtott - már hosszú évekkel a vár eleste előtt lehetetlenné tette az uradalom zavartalan gazdasági fejlődését. JEGYZETEK 1. A két tendenciát országos viszonylatban, az Európa nyugati részén megfigyelhető gazdasági fejlődéssel összehasonlítva, részletesen vizsgálja Pach Zsigmond Pál: Nyugat európai és magyarországi agrárfejlődés a XV-XVII. században c. művében (Bp. 1963. Kossuth) 2. Salamon Ferenc: Magyarország a török hódítás korában, Pest, 1864, 131., így volt ez az 15 50-es évek legelején a királyi várak közül többek között Szolnokon és Dobó István kapitánysága alatt Egerben is (1548-1552). V.o.: Gyárfás István: Dobó István Egerben, Bp. 1879. 54. 3. Scher er Ferenc: Gyula város története, Gyula, 1938. I. 124. 4. Kris/ó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez. I. Békéscsaba, 1967. 58. 5.1. m. 67. 6. Scherer: I. m. 149. -/.Veress Endre: Gyula város oklevéltára, Bp. 1938. 236. 8. 1, m. 204. Szentandrás, Csabacsüd (Chabachwdy), Szentetornya, Káka, Komlós és Ötvenablak (Ewtwénablakw) nevű jószágokról volt szó. 9. Virágh Ferenc: Török hódoltság Gyula térségében, Békéscsaba, i960. 10. 10. Ilyen volt Komlós, Gajdács Pál: Tót-Komlós története, Gyoma, 1896. 16., Virágh: I. m. ' 10. rí. Scherer: 1. m. 151. 12. Maksay Ferenc: Parasztság és majorgazdálkodás a XVI. századi Magyarországon, Értekezések a történettudomány köréből 7. szám, Bp. 1958. 11. 13. Maksay Ferenc: Urbáriumok. XVI-XVII. század, Bp. 1959. 32. 14. Pach: i. m. 181. 15. Maksay: Urbáriumok, 29. 16. Veress: i. m. 88-90. 17. Scherer: i. m. 151. 18. Pach: i. m. 155. 19. Veress: i. m., idézi Kristó: i. m. 67. 20. Uo. 21.„Tenentur falcare, cumulare et importáré." Gyúr, Kondoros, Alsó- és Felsödoboz, Bánhegyes, Eperjes, Vári, Fevenyes, Vesze, Bánkút, Alabian, Deter, Simánd, Lőkösháza falvak lakosairól; Gyula 1560. körüli urbáriumát kivonatosan közli Maksay: Urbáriumok, 787-793. 22. Kepe (capetia) = kb. 50 kévéből (manipulos) álló gabonakereszt. 23. Szénáson, Kondoroson, Berényben, Gyuron, Décsen, Eperjesen, Bánhegyesen, Bánkúton, Lőkösházán, Pélen voltak majorságok., Scherer: i. m. 151. 24. Valószínűleg simándi köbölben számoltak, ennek nagyságát nem ismerjük. Az egyik elterjedtebb mértékegység a kassai köböl volt, ennek mértéke 83 liter. 25. Scherer: i. m. 151. 26.1. m. 118. 1. A kerek számok miatt az adatok valószínűleg nem egészen pontosak. 27. ,,pro acquirendis victuum eorum necessariis cum ipsorum rebus venalibus proficiscentes... de quibuscumque mercibus venalibus" Pach: i. m. 151. 28. Triticum, ordeum, avena, milium. Maksay: Urbáriumok, 787-793. 237
