Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 1. szám - SZEMLE

mai képzésének biztosítása. Láttatni tudják, hogy a közművelődés apparátusa csakis tudatosan cselekedhet s hogy a tudatosságnak pillanatnyi tárgyukon belül — pl. a zenei, képzőművészeti, irodalmi nevelésen, a nemzetiség, a parasztfiatalság, a cigány lakosság nevelésén — mik a minősítő elemei. A korszerű munka orientálására — témája, jó elemző készsége miatt — legalkalmasabbnak az alábbi írásokat látom: Litauszki Tibor: Bázisközpontok kialakítása Békés megyében (I. évfolyam 1. sz.), Bázistevékenységünk egy éve (I. évf. 3-4. sz.) c. írásában kiemelkedő az intézmények bázisfeladatainak művelődéspolitikai alapozása, s a konkrét elvárások leírása. Csende Béláné: A bázisintézmény rendszer egyéves tapasztalatairól című írásában figyelmet érdemel a bázisok által művelődési otthon jellegű intézményeikben nyújtott tartalmi és módszertani segítésnek a méltatása. Ezek az írások valóban más megyék figyelmére is érdemesek, hiszen a bázis-megbízatás a módszertani intézmények hálózatának egyik lehetséges fejlesztési módja. Arnóczky József: Munkaszervezés, vezetés a Végegyházi Művelődési Házban (I. évf. 1. sz.) c. írásában a községszíntű települések közös művelődési intézmény-vezetésének modelljét mutatja be figyelemre méltó és máshol is lehetséges kezdeményezésként. Kár, hogy nem szól arról: mennyiben fejlesztette ez a vezetési mód a tanóra és a közművelődési program tartalmi kapcsolatát. Nagyszerű próbálkozás tapasztalatait adja közre Born Miklósné: Közművelődési Hétfők a Megyei Művelődési Központban; Az MMK „Bemutatjuk megyénk iparát" sorozatának összefoglaló értékelése (I. évf. 2. sz.) című írásaiban. A három éves program egyaránt jó eszköze lehetett a politikai-, természettudományos- és ízlésnevelésnek, a megye ipara népszerűsítésének. Olyan sorozat, modell, amely kis szervezeti javítással, bárhol gerince lehet a szocialista brigádokkal való rendszeres foglalkozásnak is. Faragó Gábor-Pócsai Antal: A cigány lakosság művelődési problémáinak megközelítése (I. évf. 1. sz.) című írásában a céltudatos programozás kiváló mintáját kapja kézbe az olvasó. Jeles megoldás a szociológiai tartalmú felmérés, a 1. beilleszkedett, 2. lassan beilleszkedő, 3. beilleszkedni nem akaró hármas kategória felállítása, a szociális és közművelődési fehérfolt minősítése nevelési program megtervezése céljából. Kucsera Lajos — Kocsis Sándorné: A mezőgazdaságban dolgozó fiatalokkal való foglalkozás bázisközpontja, Medgyesegyháza (I. évf. 3-4. sz.) címmel olyan felmérés adatait is közli, amely alapul szolgál a mezőgazdasági fiatalok szintén rétegzett közművelődési foglalkoztatásának megtervezéséhez. Kár, hogy a közművelődés korszerűsítését jelző több bázis-területről a szerzők elnagyoltan írtak, holott tárgyuk megérdemelte volna a szakszerű bemutatást. Néhány hagyományos tárgyról szóló írás is nagyszerűen viheti előre Békés megye közművelődését, főleg azzal a szervezeti, formai vonatkozású és nevelési tartalmú újjal, amelyet méltán néprűsíhet. Ilyen Halmágyi László Ifjú Zenebarát hangversenyek Békés megyében (I. évf. 2. sz.), Pál Miklósné. Az 1971/72es Irodalmi Klubsorozat tapasztalatai (I. évf. 2. sz.) és dr. Szabó Imréné A díszítőművészeti hagyományok ápolása (I. évf. 1. sz.) című írása. Ezek az akciók, nevelési formák megannyi helyi zene-, barát-, irodalombarát-kört, hagyományápoló díszítőművészeti szakkört tartanak életben a megyében, s aktivizálnak életszerűen a zenei, irodalmi és népművészeti ízlésnevelésben való részvételre. Varga János megyénk művelődési házai közös fenntartásba vételének problémái (I. évf. 1. sz.) címmel a működési feltételek társadalmi fejlesztéséről ír. Figyelemre méltó más megyék számára is az a hármas kategorizálás, amelyet Békés megye a közös fenntartás vonatkozásában alkalmaz. Ezzel társadalmi kapcsolatok szempontjából rangsorolja közös fenntartású intézményeit, s munkájának keretét is, elvárt tartalmát is jelzi. A Békési Műhelyből sok írás érdemelne még kiemelést. Mindaz, amely tartalmát tekintve a hagyományosat írja le jó színvonalon. Ezeket csak a helyhiány zárja ki a minősítő gondolatok közül, mint a legjobb oldalukat idevillantó írások részletes elemzését. Remélem így is (hiányosan, hibákra is figyeltetve) sikerült megfogalmazni, hogy hasznos és rangos periodika a Békési Műhely. Egyet vitatnék el tőle: az írások szakmai kimunkálatlanságához való vélt jogát, hiszen szakmai Írásokat közöl apparátusnevelő szándékkal is. E rangos céljához biztonságos utat kell választania. 173