Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)
1974 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Pataky László: Az István Malom múltja és jelene
Az István Malom múltja és jelene PATAKY LÁSZLÓ Békéscsaba büszkeségének, az István Malomnak szomszédságában a Gyulai utat és a Körös-csatorna partját sokszintes palotaházak díszítik. De egy évtizeddel ezelőtt a fasorok mentén még csak alacsony kúriák húzódtak meg. Ezek között a malom tornya úgy tört az ég felé, mintha nem valóság volna — csak délibáb. Pedig a malom nem volt fiatalabb, mint a kicsi házak, melyeket részben már le is bontottak. De a századforduló idején, mikor alapjait lerakták, még oly nagy volt a kiváló magyar búzaliszt iránti kereslet, hogy meg lehetett álmodni egy ilyen hatalmas őrlőműhelyt. A tervezők hitükben és bizodalmukban nem csalódtak. Abban az időben az acélos magyar búzából, magyar rendszerű magasőrléssel, kéregöntésű magyar hengereken, magyar gyártmányú síkszitákkal molnáraink olyan kiváló lisztféleségeket tudtak előállítani, melyekkel más országok malmai nem versenyezhettek. Ennek a ragyogásnak az emléke ez az épület, mely nagyságával még ma is lenyűgöz —, pedig immár kezdjük megszokni a nagyságot is, a magasságot is. Egy évtizeddel ezelőtt, mikor az István Malmot villamosították, ezerszer is megfordultam ebben az épületben. (1961.) A malom vezetősége ugyanis — mint gépészés villamosmérnököt — engem kért fel a munkálatok vezetésére és ellenőrzésére. Akkor — felelősségteljes munkám közepette — nemigen jutott eszembe, hogy érdeklődjem a malom története felől. Sokkal fiatalabbnak gondoltam, mint amilyennek ma tudom. A közelmúltban azonban elbeszélgettem egyszer a malom vezetőjével, Gyurkovics Jánossal, s ő megemlítette, hogy azt a kicsi gőzmalmot, mely az István Malom elődje volt, 120 évvel ezelőtt helyezték üzembe. A 120 esztendőre különösen felfigyeltem. Emlékeztem ugyanis még műegyetemi tanulmányaimból arra, hogy az első pesti gőzmalmot — a József Malmot — 1841-ben építették meg. Létesítését Széchenyi István szorgalmazta. Hihetetlennek tűnt, hogy 12 év múlva már Csabán is megindult egy gőzmalom. Hiszen a gőzkorszak éppen csak akkor kezdődött. Ezen a vidéken még vonat sem járt. Nos — gondoltam —, ha igaz, hogy itt 1853-ban megindult egy gőzmalom: érdemes ezt tüzetesebben is megvizsgálni, mert a malom üzembe helyezése érdekes fényt vet Békéscsabának és környékének akkori gazdasági állapotára. így született meg ez a tanulmány, melyben megkísérlem felvázolni: mik tették híressé az acélos magyar búzát, ennek sikérdús lisztjét —, s miért lett éppen Csaba malomipari központ. Mindebből fény derül az István Malom történetére is, melyet ebben az összefüggésben fiatalságunk még nemigen ismer. Mikor — a XVII. század vége felé — Savoyai Jenő csapatai Gyula várának visszafoglalására készültek, Csabát pusztasággá tették, hogy a törököt kiéheztessék. Ez 1695-ben sikerült is. De a délebbre fekvő vidékeket — Temesvár környékét — csak 1716-ban tudták teljesen felszabadítani. Csaba területére a betelepítés csak ezután indult meg. Tudjuk mindnyájan, hogy a város újraalapítását 1718-tól számítjuk. Az új telepesek számára volt ugyan annyi megművelhető föld is, amennyin megélhettek, de — amint szaporodtak — szert kellett tenni többre is. Ezt a többet a vizektől hódították el. Pusztán a maguk jószántából összefogtak kilencezren, s csatornákat kezdtek ásni a belvizek levezetésére. Ez a földet-teremtő munka csak135