Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)
1973 / 1. szám - TANULMÁNYOK: - Oltvai Ferenc: A battonyai községi levéltár sorsa a felszabadulás előtt
építése ügyében (nyomtatott) 1871. január 31. Benne statisztika a Maros folyón 1865-ben megfordult hajók számáról. Áruforgalom 9 millió 900 ezer métermázsa. 30 millió Ft értékben. Az emlékirat szerint, csak alig 4 hónapban vehető igénybe forgalomra s ekkor töméntelen forgalmat bonyolít le, de így is az áruforgalom értékének 10 a/o-a szerencsétlenség folytán megsemmisült. 29. Tanácsülési jegyzőkönyvek, 1852—1855, 1858—1860. A.) A battonyai asztalos, ács és molnár céh számára V. Ferdinánd király által 1845-ben adományozott eredeti céhlevél. (Csanád megye közgyűlésének jegyzőkönyvei 1846/926. sz.) B.) A battonyai asztalos, ács és molnár céh részére V. Ferdinánd által 1846ban kiadott eredeti céhlevél. (Csanád megye közgyűlésének jegyzökönyve. 1896/1800 kgy. sz.) C.) A battonyai céh számára V. Ferdinánd által 1841-ben kiadott eredeti céhlevél. (Csongrád megye közgyűlési jegyzőkönyve 1892/1132. kgy. sz.) Kitűnik ebből, hogy a községi ügykezelés során idők folyamán keletkezett iratanyagból már 1938-ra is igen kevés maradt meg. Árva János tapasztalatairól 1938. június 28-án jelentést tett és ebben sajnálkozva állapítja meg, hogy a megye egyik legrégibb községének az irattárában folytatólagosan alig vannak iratok, ami annál lehangolóbb, mert Battonya a megye egyik legrégibb községe. Az irattárat különben a látogatás alkalmával rendben találta. A községi irattárban Árva 3 céhlevelet is talált. Ezek 1952-ben, amikor a Szegedi Közlevéltár dolgozói a begyűjtést végezték, már nem voltak meg. Árva megvizsgálta a Battonyai Ipartestület iratait is és a pusztulás nyomaira akadt ott is, miként a községnél — írja. Felsorolja az általa értékesnek minősített iratféleségeket. 1. 1840-ből a csizmadia, szabó, tímár és szíjgyártó céhnek V. Ferdinánd által adományozott eredeti céhlevele. (Csanád megye 1841. Böjtelő hava 18. február). 2. Ipartestületi jegyzőkönyvek, 1884—1908. Tanoncnyilvántartás 1884-ből. Segédnyilvántartás 1884-től. 3. Klauzál Gábor 48-as földmíves-ipar és kereskedelemügyi miniszter felhívása a statisztikai adatok beküldése ügyében. 4. 2 db. vándorkönyv iparos legények részére 1830-as évekből. Az 1. sz. alatt feltüntetett céhlevél 1952-ben bekerült a szegedi levéltárba. A Klauzál-féle felhívás és a két vándorkönyv már nem került elő. Ezenkívül 1841—1884 közötti időszakból jegyzőkönyvek maradtak fenn. Szerencsére lényegesen több ipartestületi iratféleség került elő 1952-ben, mint amennyit Árva János feljegyzett. 1884-től, az ipartestület megalakulásától az iparosok névkönyvei, közgyűlési-, választmányi-, és békéltetőbizottsági ülési jegyzőkönyvek, a tanoncok és segédek nyilvántartásai, a gazdasági ügykezelés iratféleségei. Mindez amellett szól, hogy az iratok rendezetlenségük miatt nem voltak áttekinthetők 1938-ban. Az ipartestületben legalább megőrizték az iratokat és amikor köztulajdonba vételük megtörténhetett, értékes anyaggal gyarapodhatott a battonyai történeti értékű forrásbázis. Árva János főlevéltáros 1938. évi látogatása alkalmával lajstromozott iratok 61
