Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)
1973 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Filadelfi Mihály: A békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése
vészete a legegyszerűbb motívumot sem veti meg, mert a mód, ahogy elénk tárja, megtalálja költői megnemesítésének formáját." 7 5 Az országosan rangos festők közül Fényes Adolf, a magyar realista festészet kiemelkedő képviselője is érdemesnek tartotta, hogy Békéscsabán kiállítson. (A város Munkácsy Mihály nevéről elnevezett múzeuma mai napig is őrzi Napszámos c. alkotását, amely az agrárszocialista mozgalmak emlékét idézi szuggesztív erővel.) A Kör helyet adott az autodidakta festőknek is, köztük a máig is Békéscsabán elő és alkotó Miklós Istvánnak, aki kubikos sorból küzdötte föl magát odáig, hogy képei nyilvánosság elé kerülhettek több ízben is. Nagy része volt a képzőművészeti szakosztály színvonalas tevékenységének biztosításában a tavaly elhunyt Mokos Józsefnek, aki az alkotómunkán túl a művészeti életben vállalt szervező és rajzpedagógiai tevékenységével is hosszú évtizedeken keresztül motorja volt a békéscsabai képzőművészeti életnek. Mokos Józsefről az idén megrendezett emlékkiállítása alkalmából így nyilatkozott egykori pályatársa, Miklós István: ,,1941-ben, amikor ismét akadályokat akartak gördíteni a tervezett második kiállításom elé, amikor senki sem akarta, vagy merte vállalni annak megnyitását, Mokos József, későbbi jóbarátom nemcsak elintézte engedélyezését, de vállalta is a kiállítás megnyitását, ami abban az időben nem nagy dicsőséget jelentett az urak körében: nevezetesen egy szervezett munkás-festőt, egy »kommunistát« erkölcsileg támogatni. Mokos József nemcsak megnyitotta kiállításomat, de példát mutatva vásárolt is tőlem képet. Elismerést jelentett ez, s lendítő erőt a további munkához. Beszéde végén kérte a szokatlanul szép számú közönséget, szeressék szívből, és támogassák erszényből a magyar tehetségeket." 7 6 Szép és elismerő vallomás ez, amely ugyan Mokos József emlékének szól, de erősíti az Auróráról már kifejtett azon véleményünket is, hogy a Kör adott kereteken belül városunk és az egyetemes magyar kultúra ügyét szolgálta, s korlátai ellenére is haladó kulturális örökségünk maradandó része. *** E dolgozat csak vázlatos áttekintést adhatott az Auróra-kör tevékenységéről, a szűkre szabott terjedelme miatt nem is vállalkozhatott egyébre, mint hogy a kritikai szemlélet aspektusából vizsgálódva ráirányítsa az olvasó figyelmét Békéscsaba haladó kulturális hagyományaira, amelyek között előkelő helyet kap a Kör tevékenysége. Akarások és megtorpanások jelzik e Kör tevékenységét történelmének egész időszaka alatt, de mint már másutt is említettük, tagjainak legjobbjai eljutottak a szocializmus igazságának felismeréséig, s a felszabadulás után aktívan vették ki részüket az új élet építéséből új keretek között. A Kör egyik legtevékenyebb vezetője, dr. Südy Ernő írja visszaemlékezéseiben: „Itt egy új világ készült, és ennek az új világnak megfelelően kellett volna átalakítani az Aurórát... továbbá azt láttam, hogy az Auróra rendezvényei hovatovább a reakció gyüldéje lesznek ... Az Auróra hivatása véget ért.. ," 7 7 Látszólag kegyeletsértő e befejezés, valójában azonban távolról sem az. Inkább azt bizonyítja az idézet: a Kör leghaladóbb gondolkodású tagjai felismerték, hogy ami adott történelmi viszonyok között haladó volt, az a megváltozott atmoszférában avulttá vált, és éppen ez a felismerés bizonyítja leginkább, hogy noha a Kör keretén belül különböző erők és törekvések munkáltak, egész tevékenysége mégis kiérdemli az utókor figyelmét.
