Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Filadelfi Mihály: A békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése

írta: „Török Erzsébet hangversenye közel hozta az Auróra közönségét a magyar népdalhoz. Zeneszerető fiatalságunknak nagy része van ebben, de elsősorban mégis Török Erzsébet páratlan művészetének. Ez a minden mellékzengéstől mentes, üde, kristálytiszta hang a belső átélés tüzének ötvözetében külön élménnyé formál minden előadott darabot."

6

9 A zenei szakosztály működését belső viták is nehezítették, kialakult olyan nézet, amely szerint le kell szállítani a hangversenyek színvonalát annak érdekében, hogy a nagyobb legyen látogatottságuk. A vitában Südyék kerültek ki győztesen, akik az addigi színvonalhoz ragaszkodtak következetesen, mégis ez a vita is hozzájárult ahhoz, hogy a Kör fennállásának 30 éves jubileumi hangversenye után csak „Kis Auróra" formájában működjön. *** Az Auróra 1913-tól 1943-ig összesen 195 hangversenyt, 125 előadást és 21 képzőművészeti kiállítást rendezett.

7

0 E számok beszédesen bizonyítják, hogy bár profiljának legerősebb jegye a zenei ismeretterjesztés, majd a társadalomtudományi, főleg irodalmi munkássága határozza meg működésének területét, mégis jelentősnek minősíthetjük a képzőművészet fejlesztéséért végzett munkáját is. A három évtized alatt ugyan mindössze 21 kiállítást rendezett, de ha megnézzük, hogy e 21 kiállítás milyen jelentős alkotók műveinek nyújtott nyilvánosságot, láthatjuk, hogy jól szolgálta a Kör a békési tájban fogant képzőművészet propagálásának misszióját. 1923. július 22-én nyílt meg a Kör fennállásának 10 éves jubileumán az akkor Csabán élő helyi festők közös tárlata, amelyen többek között Botyánszky János, Filippinyi Sámuel, Jankay Tibor, Mokos József, Sass Árpád, Wagner József szerepeltek,

7

1 1926-ban az akkor már ismertté váló Jankay Tibor kap önálló kiállítást, ugyanebben az évben Perlrott Csaba Vilmos, a következő években Mokos József, Wagner József, a budapesti Paál László Társaság művészei, majd Egri József kiállításai gazdagítják a programot. 1930-ban kerül sor a Békés megyéhez valamilyen módon kötődő alkotók nagy gyűjteményes kiállítására,

7

2 s talán nem érdemtelen ezzel kapcsolatban a korabeli országos sajtóvisszhangból idézni néhány megállapítást: „Az Aurórakör megpróbálta felrázni ezt a nagy alföldi várost a hagyományos magyar közönyből ... Mert az Aurórának vezető gondolata volt megadni az érvényesülési lehetőséget minden iránynak, amely komoly törekvéssel a művészi szépet keresi, célja volit tehát megtartani a múltból, ami érték, de meglátni, sőt megkeresni az új művészetből, ami a ma nyelvén szól".

7

3 Modern felfogás ez, amelyet a Kör magáénak vallott; a haladó művészeti értékek megőrzésén túl a korabeli művészeti élet kibontakozását segítette ezzel. „Űj generáció nőtt föl Békéscsabán, amelynek lelkét az Alföld végtelenbe hajló perspektívája alakította. Közülük Filipinyi Sámuel, Jankay Tibor, Kolozsvári Sándor (az országos hírű Tevan-nyomda rajzolója), Sass Árpád, Wagner József szívesen látott vendégei a budapesti, sőt külföldi kiállításoknak".

7

4 Az országosan is ismertté vált — a városhoz kötődő — művészek közül kiállítást kapott a nemrég elhunyt Vidovszky Béla többször is, aki számára „a világ tiszta színek és egyszerű formák harmóniája, arra jó, hogy megnyugtassa, alkotás közben folyton érdekelje, és ábrázolásaiban őszintén kifejezhesse. Vidovszky Bélát magyar temperamentuma az élet tiszta tükrözőjévé tette, mű524;