Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Filadelfi Mihály: A békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése

JEGYZETEK 1. Dr. Révész Sándor: Az Auróra Zenei Irodalmi és Képzőművészeti Kör (Korniss Géza: Békéscsaba. Monográfia, 1930.) A Kör nevét a római mitológia egyik alakjától (a hajnal istennője) kapta Illés Dávid javaslatára. Plakettjét Tevan Andor készítette Guidó Reni: Auróra c. festménye alapján. Az Auróra-kör által szervezett első műsor a következő volt: a) Dr. Reisz Miksa elnök megnyitó beszéde, b) Beethoven: Egmont nyitány, c) Schubert: H-moll szimfónia, d) Leoncavallo: Részletek a Bajazzóból, e) Donner Lajos: Esztétikai kultúránk c. előadása, f) Arany János: Pázmán lovag (Péterfy Lajos). A műsoros estet a polgári fiúiskolában tartották meg 1913. május 17-én este, s a Békés megyei Függetlenség május 21-i száma a következőképpen értékelte a bemutatkozást: „Eleinte csak reménykedtünk, most már büszkélkedünk városunk kultúrkörével, amely hatalmas lépésekkel halad nagy céljef elérése felé. A minap tartott bemutató olyan estélyen, olyan impozáns, oly káprázatos erőt mutatott, hogy a csabai műértő közönséget a legnagyobb bámulatba ragadta. Most már nem a kíváncsiság ösztökéli a közönséget. A bemutató estély kulturális jelentőségét a közönség izgatott érdeklődése jelzi. Számtalan helyről intéztek hozzánk kérdést a legközelebbi hangverseny idejét illetőleg." 2. Dr. Südy Ernő: A békéscsabai Auróra-kör története. (Kéziratos mű a Bartók Archívum birtokában. Az alapszabályokat 1913. június 6-án 71899/1913. V. a. számmal hagyta jóvá a belügyminiszter. (A továbbiakban: „S".) 3. Uo. (2. o.) 4. Uo. (3. o.) Az irodalmi szakosztály előadásai az év folyamán: Péterfy Lajos: Hindu hatások az újabbkori irodalomban, Tevan Andor: Könyvkultúra, Illés Dávid: Modernség, Horváth Jenő: Dante, Szabó Elek: Ady és a magyar líra, Horváth Jenő: Anatole France, Károlyi Sándor: A magyar újságírás története, Dr. Südy Ernő: A magyar zene, Dr. Révész Sándor: Francia regényirodalom. 5. Árus Erika: Haladó hagyomány — élő művelődés (Békéscsabai ifjúság és élet, Békéscsaba, 1967.) 6. Plakátgyűjtemény (Bartók Archívum) Továbbiakban: Pl. (B. A.) 7. Utolsó hangverseny az I. világháború előtt 1914. július 14-én. 8. Békésmegyei Közlöny, 1917. november 28. — Gyóni Géza emléke. Levél az Aurórához. — Békés m. Közi. 1917. december 8. — Válasz a múlt heti nyílt levélre. (Rozsnyai Kálmán a NIL néven író Dapsy Gizella költőnő férje volt.) 9. S. 5. oldal. 10. Auróra-dokumentumok. 1. csomó (Bartók Archívum). 11. S. 8. old. (Kéziratos művében erről azt írja Südy, hogy a „faji" kifejezésnek „népi" a jelentése; amit azért érez szükségesnek nyilván megmagyarázni, mert az előbbi kifejezés a későbbiek során rosszértelművé vált.) 12. Mindkét előadás kéziratban. (Bartók Archívum) 13. Andrássy Gyula vasmunkás, 1919. februárjától a Munkás Tanács elnöke, a Békés megyei Népszava szerkesztője. 1919. március 22-étől városparancsnok. — Cseresek Gusztáv segédlelkész; 1919. elején kivált az egyház kötelékéből és fölajánlotta szolgálatait a Munkás Tanácsnak. 1919. márciusától a Direktórium titkára. A Tanácsköztársaság bukása után is hű maradt a munkásmozgalomhoz. 14. Dr. Korniss Géza: Mozaikok a mai Békéscsabáról (211. old.). 15. Dr. Révész: id. mű 397. old. 16. Dr. Korniss: id. mű 206. old. 17. Uo. 207. old. 18. Uo. 215. old. 19. Tibori János: Fejezetek a Békéscsabai Auróra Zenei, Irodalmi és Képzőművészeti Kör történetéből (Körös Népe IV. kötet 97. old. Békéscsaba, 1963.) 20. Dr. Gyöngyösi János tanár, könyvkereskedő, a felszabadulás után külügyminiszter; az 1930-as években vezető helyi kisgazdapárti politikus, a város kulturális és közéletének tevékeny résztvevője. 1944-ben részt vesz a Városi Ideiglenes Vezetőtanács megalakításában; szerkesztője volt az 1944. október 11-én megindított helyi újságnak. 1944. 526;