Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)
1973 / 1. szám - TANULMÁNYOK: - Sáfrán Györgyi: Karacs Teréz Békésen
aki később megörökítette e látogatást: „Anyámmal Csabán voltunk, atyafiságot látogatni. Az öreg Réthy Pálóknál szóba ikerült Karacs Teréz, mert az akkor Békésen élt szép múltjának emlékei között. — Hát ilyen közel vagyok Teréz nénihez? Akkor látnom kell!' — lelkendezett az édesanyám, és másnap már kocogott is velünk a doktor bácsi nehéz hintaja, Békés városába. Csakhamar rátaláltunk a kedves, régimódi úriházra, ahol Karacs Teréz jó rokonai körében töltötte utolsó éveit. Élénken áll előttem, akárcsak mintha most léptem volna át a küszöböt, a finom cseresznyefa bútorokkal zsúfolt szoba, a zöld sírtonggel bevont rámás ágy, meg a falon a rengeteg kép. De legjobban maga az úrnő. Kissé meggörnyedt alakjával, már szürke hajjal, vadgalamb szín lüszter ruhában, fején csipkés főkötő, levendulaszín szalaggal megkötve az álla alatt. Kitörő örömmel ölelte anyámat és letelepedve a kényelmes nagy karosszékekbe, pompás falusi ozsonna mellett, nagy diskurálásba kezdtek ... De csakhamar már egyedül Teréz néni beszélt, kihúzogatva emlékeinek fiókjait és anyám szinte templomi áhítattal leste minden szavát. Én is, aki értelmes suttyó voltam, meg csupa fül, ha színházról, irodalomról járt a szó. Nem kisebb nevek röpködtek ott, mint Kántorné, Déryné, Katona József, Kazinczy, Berzsenyi Dániel, Kultsár István, Lendvayné, Laborfalvy Róza és sok más nagy név a múltból. — Otthon tudtam meg már, mikor elmesélte anyám, ki légyen ez a nagyszerű öreg asszony, akinek vendégei voltunk." 2 7 Még két kivételesen nagy örömet tartogatott az élet Karacs Teréznek: két könyve megjelenését, két ifjú tisztelője, Náményi Lajos és Jámbor Lajos jóvoltából, mint arról már előbb szóltunk. Utolsó ismert levele Náményinek szól s élete legutolsó korszakának kereteit tükrözi. A levél Békésen kelt 1892. júl. 26-án, tehát jó két hónappal halála előtt. Állapotáról teljes szellemi frissességgel írja: „testem annyira elgyengült, hogy folytonosan ágyban fekszem és jó ápolónőm nélkül az ágyról sem tudok leszállani. Ha egy-egy rövid levelet írok rokonaimnak, azt is csak az ágyhoz húzott székemen írhatom meg... Környey Lajos öcsémnek, mint talán tetszik tudni, meghalt a neje, most másodszor házas, három év óta nem lakom nálok, hanem Nt. Kecskeméti lelkész úr és neje, Harczányi Gizella úrnő látnak el szívességből szállással." — 2 3 Áldott legyen emlékük, hogy befogadták Karacs Terézt! 1892. október 9-én távozott az élők közül, mint többször írta: „Békésről — békésen". A Békés című hetilap szépen méltatja: „A magyar írónők matrónája, a legöregebb és legmagyarabb tanítónő hunyta le örökre szemeit. Még ezelőtt négy évvel az aggkor örömével fogadta azokat, akik nyolcvanadik születése napját ünnepelték Békésen s a munkaerős öregasszony nincs többé". Ezután felsorolja a nagy kortársakat, akiket Karacs személyesen ismert s akikről oly sok érdekeset írt. 3 0 Békésen később is ápolták Karacs Teréz emlékét. A helybeli Nőegylet gránitoszlopot emelt sírjára. — 1964-ben a szocialista nevelésügy elismerő háláját a békési pedagógus pártszervezet véste síremlékére. 91
