Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - TANULMÁNYOK: - Sáfrán Györgyi: Karacs Teréz Békésen

(B. 1962), mint nőnevelőt mutatja be, míg a Magyar Századok sorozat Teleki Blanka és köre (Bp. 1963) című, közel 700 lapnyi kötete — e sorok írójának munkája — Karacs Teréz emlékíró- és levelező életművét tükrözi.

1 Hiteles emlékezéseit regényírók is szívesen használják forrásul. Kertész Erzsébet: Teleki Blanka (Bp. 1966) című és Az első Gertrudis (Bp. 1970). Kántornérói szóló regényéhez merített emlékezéseiből, míg H. Lányi Piroska: A rézmetsző háza (Bp. 1969) Karacsékról szóló regénye, egészében emlékirataira épül. Karacs Teréz (1808—1892) a tizenkilencedik századot szinte elejétől végig személyes élményekből ismerte. Pesten született, nevelkedett, ott jelentek meg első írásai. Szülei házában megfordultak a reformkor jelentős egyéniségei. Atyja, Karacs Ferenc, kora kiváló rézmetsző művésze, akit Oroszországba és Münchenbe egyarát meghívtak. Kazinczy biztatta, menjen, hiszen „a művész nem egy hazáé, hanem a világé". Karacs azonban azt felelte: ,.Ha minden magyar külföldön virágoztatja tehetségét, akkor a magyar művészet sohasem virul fel." Itthon maradt s réztáblákra görnyedve, térképeivel a hazai rézmetsző művészetet európai rangra emelte. — Felesége. Takács Éva felvilágosodott szellemű írónő, aki a földművelő nép „állapotjáról", oktatásáról írt s a koedukáció híve volt. Széchenyi István a Hitel egy példányával tisztelte meg. — Karacsék — kisnemes származásuk ellenére s öntudatosan „polgároknak" vallották magukat. Déryné is, mint „érdemes polgárházat" emlegeti otthonukat. Karacs Ferenc és Takács Éva hat gyermeket nevelt fel. Leányaikat ipari jellegű kenyérkereső munkára fogták, míg két fiukat mérnöki, illetve orvosi pályára adták. Szerény anyagi viszonyaikkal magas szellemi igények párosultak. Az új könyveket megvették, vagy ajándékul kapták, folyóiratokat járattak s a pest-budai magyar színészek előadásain rendszeresen „ott voltunk mi Karacsok" vallja kedves önérzettel Teréz. Vendégszerető házuk írók, szerkesztők, festők, rézmetszők, színészek, diákok második otthona lett. Vajda Péter, a későbbi szarvasi plebejusnevelő, az orvostanhallgató Kovács Pál, Petőfi barátja, Szalay László, akit mint jeles történetírót ismerünk, Garay János, a költő, akinek felesége a Karacs lányok barátnője volt, és még sokan mások, hazajártak Karacsékhoz. Szinte naponta megfordult náluk Fáy András, akinek nevelt lánya, későbbi felesége, Karacs Teréz jó barátnője volt. Gyakran járt hozzájuk Kultsár István, jól érezte magát körükben Virág Benedek, megtisztelte házukat Vörösmarty s egyik kis szobájukban Katona József is lakott. Pesten, a Nemzeti Múzeum mögött meghúzódó Szentkirályi — régen ösz-utca —23. számú ház falán ma is emléktábla hirdeti: „Itt állott Karacs Ferenc rézmetsző háza, ahol Katona József 1811-ben és 1813-ban lakott." Karacs Terézre döntően hatottak szülei. A nevelői pályát választotta, hogy édesanyja elveit a gyakorlatban is megvalósítsa. — A hazai nőnevelés akkori két legnagyobbja: Brunszvik Teréz és Teleki Blanka barátságával tüntette ki. Vendégül látták, Teleki Blankánál hónapokig lakott is. Hármasban teáztak s beszélték meg a hazai nőnevelés kérdéseit.

2 Karacs Terézt egyéni sorsa is a mindennapitól eltérő útra terelte. Ifjúkori éveiből versek, levelek, emlékkönyvi bejegyzés vallanak a későbbi tetétleni lelkész: Jakab Antal Karacs Teréz iránti rajongásáról. Nemcsak szerette, tisztelte is a csinos Terézt, aki az irodalmi életben otthonosan mozgott. Ennek 77