Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)
1973 / 1. szám - TANULMÁNYOK: - Szincsok György: Tallózás az alföldi szlovákok irodalmi törekvései között
Leveleiben arra kéri Hviezdoslavot, hogy mindenről tájékoztassa, mivel ő teljesen elszakadt a világtól. Itt Bansell a szlovák irodalmi életre gondol. „Borzasztó itt az én helyzetem ... írj minél előbb, sürgősen hírt kell kapnom onnan fentről." 9 (Kiemelés tőlem.) Kétségbeesett szavai bizonyítják, milyen erős honvágyat érzett szűkebb pátriája iránt. Írásra elsősorban a szlovák nép nemzeti és szociális elnyomottságának felismerése inspirálta. Gyűlölte az igazságtalanságot: ha sérelem érte népét vagy saját személyét, nyomban tollat ragadott. 1872-ben részt vett egy orosházi vásáron, s a szegények ott látott nyomorán mélyen felháborodott. Elhatározta, hogy tapasztalatait versciklusban írja meg. Hamarosan hozzá is fogott a versíráshoz, a versciklussal azonban adós maradt. Csupán néhány vers készült el. Ezek közül való a Venovanie (Ajánlás), Slovak (Szlovák), Co si teraz ziadam (Kívánságom). 1 0 1872 derekán küldi Hviezdoslavnak utolsó gerendási levelét, amelyből megismerjük elmenetelének legfőbb okait. Szlovákiától való elszigeteltségének hátrányos volta mellett megemlíti az egyes itteni politikusok intrikáit. Távozásakor megfogamzott gondolatait, érzéseit a Vravís otce (Mondod, atyám) című szonettjében fejezi ki. Említésre méltó Za Michalom Godrom (Micha! Godra halálára) című megható költeménye, amelyben a bácskai szlovákok között tevékenykedő barátjától vesz végső búcsút. Koloman Bansell nagy érdeme, hogy Petőfi nagy tisztelője és követőjeként felismerte a népek összefogásának gondolatát és a költő ezzel kapcsolatos feladatát. Jozef Gr egor-Tajovsky a kiváló kritikai realista Alföldön írt műveiben is fellelhetők az alföldi táj és az itt élő lakosság jellegzetes vonásai. Ugyanis a felvidéki és az alföldi szlovákság élete sok tekintetben különbözött egymástól. Tajovsky is ezért tartotta szükségesnek pl. a Nagylakon írt Statkyzmätky (Örömtelen örökség) című színművének alföldi jellegét hangsúlyozni. 11 Prózai műveiben is tipikus alföldi charaktereket állít az olvasó elé. Tajovsky 1904 őszén banktisztviselőként került a mintegy 14 ezer — többségében szlovák — lakosú Nagylakra, ahol 6 évig dolgozott. A bankban szerzett élményein kívül sokat merített közvetlenül a nép között szerzett tapasztalataiból. így szerzett benyomásai alapján írta meg nagyszerű novelláit és drámáit. Nagylakon láttak napvilágot következő ismertebb írásai: Horky chlieb (Keserű kenyér), Na chlieb (Kenyérért), Susedi (Szomszédok), Mamka Pőstková (Pőstka anyó), Pavel Suchánsky (Szuohánszky Pál). E novellákon és a már említett Statky-zmätky c. darabon kívül itt írta a Vsluzbe (Szolgaságban) és a Matka (Az anya) című egyfelvonásosokat. 1 2 Novelláira jellemző, hogy a nép legelhagyatottabb, legkizsákmányoltabb rétegével foglalkozik. Ez annál is szembetűnőbb, mert Nagylak eléggé gazdag parasztközség ebben az időben. Mint banktisztviselőnek azonban bőven volt alkalma találkozni szegény, szerencsétlen emberekkel. Elbeszéléseit írva már más a véleménye a „népbankokról", mint Nagylakra érkezésekor. Néhány évi tapasztalat után világosan látja, hogy ezek a bankok csak a burzsoázia hasznát szolgálják. A Na chlieb című novellája azért is jelentős, mert benne — a szlovák iro66
