Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - TANULMÁNYOK: - Oltvai Ferenc: A battonyai községi levéltár sorsa a felszabadulás előtt

időszakában az irattárat Battonyán a tömegmozgalmak során károsodás érte volna. Miért nincsenek meg 1920-tól 1926-ig terjedő iratok — kérdezhetnők? Legvalószínűbb, hogy a községi alkalmazottak semmisítették meg azokat, ami­kor a sok irat a terhükre volt, annyira, hogy padlásra sem szállították fel őket. A felszabadulást megelőző évtized és a tanácsalakulásig — 1950-ig — terjedő időszak iratai megvannak. Ebből arra következtetünk, hogy nem a felszaba­dulás után pusztították el az iratokat, hanem még 1938-at közvetlen követő években. Akkor semmisültek meg azok, amelyeket Árva még megtalált, mint a képviselőtestület 1850-es évekből való jegyzőkönyvei, a céhlevelek stb. A battonyai községi iratok pusztulásának okát az igazgatási alkalmazottak képzettségének alacsony színvonalában látjuk. A kis mennyiségben megmaradt iratoknak éppen ezért az értéke megnövekedett a szemünkben. Az 1950 előtti battonyai községi iratokat is őrző szegedi levéltár jövendő feladata, hogy az elpusztult iratok pótlásaképp olyan fondokat tárjanak fel, amelyeknek iratai­ban tükröződik az elpusztult iratanyag, többek között a battonyai községi irat­tárban egykor meglevő anyag is. Források: A közleményünk megírására az késztetett, hogy feldolgoztuk a Csanád megyei községi irattárak védelmére indított akciókat az 1935—1938 közötti időszakból. A tanul­mány előreláthatólag a Levéltári Szemlében lát napvilágot. A battonyai közigazgatás által létrehozott és igen szegényes mértékben levéltári kezelésbe került anyag külön­ben is felkeltette az érdeklődésünket. A községi igazgatás iratainak őrzőhelye a köz­ségi irattár. Azok hányatott sorsa ad választ az iratok pusztulására is. Ezt a tényt a levéltárosok és a történészek a századforduló előtt felismerték és attól kezdve sürgették a megmentésükre vonatkozó intézkedések kiadását. A harmincas években már el­jutottak oda, hogy néhány megyében tájékozódtak a helyzetről. Árva János Csanád megyei főlevéltáros is felkereste a községi irattárakat. Jelentései, többek között a Battonyáról készült lajstroma, Csanád megye Levéltárának iratai között a 111/1935. sz. alatt vannak elhelyezve. (Főlevéltárnoki iratok.) Csanád megye alispánja az irattárak állapotáról és anyagáról szóló adatok beszer­zése végett 18318/1937. sz. alatt intézett körkérdést a községi elöljáróságokhoz. A batto­nyai községi elöljáróság 6236/1937. sz. jelentése a körlevélre ugyancsak a levéltárnoki iratok között található az 595/1937. sz. alatt. Ezt a jelentést is, — amiként a többi köz­ségből beérkezett választ, — a 111/1935. sz. alatt helyezték el. 63

Next

/
Oldalképek
Tartalom