Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)
1973 / 1. szám - TANULMÁNYOK: - Oltvai Ferenc: A battonyai községi levéltár sorsa a felszabadulás előtt
időszakában az irattárat Battonyán a tömegmozgalmak során károsodás érte volna. Miért nincsenek meg 1920-tól 1926-ig terjedő iratok — kérdezhetnők? Legvalószínűbb, hogy a községi alkalmazottak semmisítették meg azokat, amikor a sok irat a terhükre volt, annyira, hogy padlásra sem szállították fel őket. A felszabadulást megelőző évtized és a tanácsalakulásig — 1950-ig — terjedő időszak iratai megvannak. Ebből arra következtetünk, hogy nem a felszabadulás után pusztították el az iratokat, hanem még 1938-at közvetlen követő években. Akkor semmisültek meg azok, amelyeket Árva még megtalált, mint a képviselőtestület 1850-es évekből való jegyzőkönyvei, a céhlevelek stb. A battonyai községi iratok pusztulásának okát az igazgatási alkalmazottak képzettségének alacsony színvonalában látjuk. A kis mennyiségben megmaradt iratoknak éppen ezért az értéke megnövekedett a szemünkben. Az 1950 előtti battonyai községi iratokat is őrző szegedi levéltár jövendő feladata, hogy az elpusztult iratok pótlásaképp olyan fondokat tárjanak fel, amelyeknek irataiban tükröződik az elpusztult iratanyag, többek között a battonyai községi irattárban egykor meglevő anyag is. Források: A közleményünk megírására az késztetett, hogy feldolgoztuk a Csanád megyei községi irattárak védelmére indított akciókat az 1935—1938 közötti időszakból. A tanulmány előreláthatólag a Levéltári Szemlében lát napvilágot. A battonyai közigazgatás által létrehozott és igen szegényes mértékben levéltári kezelésbe került anyag különben is felkeltette az érdeklődésünket. A községi igazgatás iratainak őrzőhelye a községi irattár. Azok hányatott sorsa ad választ az iratok pusztulására is. Ezt a tényt a levéltárosok és a történészek a századforduló előtt felismerték és attól kezdve sürgették a megmentésükre vonatkozó intézkedések kiadását. A harmincas években már eljutottak oda, hogy néhány megyében tájékozódtak a helyzetről. Árva János Csanád megyei főlevéltáros is felkereste a községi irattárakat. Jelentései, többek között a Battonyáról készült lajstroma, Csanád megye Levéltárának iratai között a 111/1935. sz. alatt vannak elhelyezve. (Főlevéltárnoki iratok.) Csanád megye alispánja az irattárak állapotáról és anyagáról szóló adatok beszerzése végett 18318/1937. sz. alatt intézett körkérdést a községi elöljáróságokhoz. A battonyai községi elöljáróság 6236/1937. sz. jelentése a körlevélre ugyancsak a levéltárnoki iratok között található az 595/1937. sz. alatt. Ezt a jelentést is, — amiként a többi községből beérkezett választ, — a 111/1935. sz. alatt helyezték el. 63