Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - SZEMLE

illeszkednek be az egyes helységekre vonatkozó címek. A Magyar történettudomány válogatott bibliográfiája (1945—1968), (összeállította: MTA Történettudományi Intézetének munkaközössége, Bp. 1971.) szintén a kronológia alapján rendszerezi az irodalmat és az egyes korszakokon belül tematikus csoportosítást végezve, az egyes periodizációs egységeken belül azonos címszavakat használ. A honismereti irodalom területén is használhatónak látszik az ilyen csoportosítás, mert az egyes települések történeti feldolgozásai az általános történet korszakhatárait követi. Tekintettel arra, hogy a szélesebb értelmezésű honismeret nemcsak a történeti feldolgozásokat foglalja magába, hanem egyéb tudományágak eredményeit is, az időrendi besorolás nehezebben megoldható, ami mégsem zárja ki a fent említett lehetőséget. A magyar történettudomány válogatott bibliográfiája igen ökonomikus rendszere a helytörténeti irodalom bő felsorolására ad alkalmat, mert egy cím csak egy helyen fordul elő az anyagban, különös tekintettel a gyűjteményes munkákra, amelyeket teljes adataikkal csak egyszer vesz fel. A Honismereti bibliográfia esetében azonban ez nem mondható el. A gyűjteményes munkák tanulmányai cím szerint az egyes tárgyak általános irodalmánál anotáció formájában szerepelnek, és minden tanulmány annál a községnél is, amelyre vonatkozik. Pl.: A Tanácsköztársaság Békés megyében 1919. (Békéscsaba, 1969.) című tanulmánykötetből az egyes községekre vonatkozó eseményeket külön feldolgozó tanulmányok szerepelnek a 69. oldalon, a kötet valamennyi tanulmányát felsoroló anotációban, és újra a községek neveinél is. (Mezőberény 404. oldal) Hasonló a helyzet olyan munkák esetében is, amelyek országos problémákat dolgoznak fel helyi adatokra támaszkodva, vagy az útikönyveknél. (Féja Géza: Viharsarok, Magyar Múzeumok, Keresztes Mihály visszaemlékezései) Az ilyen kétszeres, háromszoros felvételek a korábban említett bibliográfiák rendszerezése szerint elkerülhetők lettek volna, és módszeresebb anotálási lehetőséget biztosítanának. Nem beszélve arról, hogy az ismétlődések több felvételre érdemes címet szorítottak ki. így utalnunk kell Nagy Gyula értékes tanulmányára, amely a Múzeumi Közleményekben jelent meg a biblográfia lezárásának időpontja előtt, az orosházi múzeum eddigi munkájáról. Ebben összefoglalását találjuk az intézmény sokrétű tevékenységének, kiadványmunkájának. Az egyes témákon, tárgyszavakon belül a tematikus csoportosítás esetlegessége is szembetűnő. Ahol a megfelelő témához elegendő anyag áll rendelkezésre, ott csoportosíthat, ahol nincs, ott nem. Az előbbit főleg a helységeknél látjuk, ahol a városok gazdag feltáró munkája megkaphatja a megfelelő címszavakat, a községeké viszont a betűrendet követi. Csak a terjedelmes kötet tüzetesebb átnézése után derül ki, hogy az összeállító milyen címanyagot vett fel, mert a kötet részletesebb tárgymutatót nem tartalmaz, így a bibliográfia használója csak keresgélés után győződhet meg arról, hogy az a téma megtalálható-e, amire szüksége van. A fedések miatt az anotációk is nagyon rövidek és tartalmuk esetenként arra mutat, hogy egyedül a munkák címei, nem pedig tartalmi áttekintése alapján készültek. A mutatókkal kapcsolatban még egy megjegyzés idekívánkozik. A bibliográfia a bevezetőben közöltek szerint a korábban megjelent helyi bibliográfiákkal együtt alkothat teljes képet a honismeret országosan folyó, illetve régebbi munkálatairól. Ezért hasznos lett volna egy mutatót összeállítani a helyi kiadású megyei, városi, községi bibliográfiákról. Az anyag válogatási szempontjai is tartalmaznak következetlenséget. Rangos munkák keverednek történeti értékkel, tudományos igénnyel kevésbé rendelkező, nem is olyan szándékkal készült anyagokkal. így több középiskola diákjainak legtöbb esetben kivonatosan közölt pályamunkáit tartalmazó kötetek, az egyes dolgozatokat külön felvéve. Az újságcikkek is legtöbb esetben kész, kiadott feldolgozás, nem eredeti kutatás, adatközlés anyagát tartalmazzák, ezért felvételük nagy körültekintést igényel. A helynév és tárgy szerinti csoportosítás már említett nehézségei ellenére is hasznos segédeszközt nyer a honismereti kutatómunka az oktatási és népművelés Csomor Tibor bibliográfiájában. Az összeállítás lehetőséget nyújt a honismereti feldolgozómunka eddig kevésbé érintett területeinek megmutatására is. A szűkebb pátria megismerésére való törekvés szép dokumentuma a vaskos kötet. Sok helyi, immár iskolát teremtő kutatógárda lelkes munkájának alkotásai a kötet címszavai mögött álló öszszefoglaló munkák, tanulmányok. így bőséges anyaggal szerepel az orosházi, illetve a gyulai múzeum. Gazdag anyagot tárnak fel a Békési Élet, a Körös népe, a Batto608;