Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - SZEMLE

OLTVAIFERENC: I. Gecsei Lajos—Lipták István: POSTATÖRTÉNETI EMLÉKEK BÉKÉS VÁRMEGYÉBŐL MABEOSZ MÁV Forgalom Bélyeggyűjtő Kör. Békéscsaba, 1970. Kner Nyomda, Békéscsaba. Békés megyei Nyomdaipari Vállalat, Gyula. Készült 700 számozott példányban. II. Gecsei Lajos: A POSTASZERVEZET MŰKÖDÉSE BÉKÉS VÁRMEGYÉBEN 1787—1850. Békéscsabai Városi Tanács. Békéscsaba, 1972. Kner Nyomda, Gyoma. Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium Nyomdaipari Tanműhely. Példányszám: 1500, ebből 500 számozva. Az ízléses kiállítás szempontjából is sikerült két mű együttes ismertetését tartalmi összefüggésük indokolja. Á kötetek kiadása akaratlanul is felidézi a magyar posta függetlenné válásának a művek előtt néhány évvel (1967) történt ünneplését. Mivel nem vagyunk mindannyian postatörténészek, elengedhetetlen, hogy utaljunk rá, miért is emlékeztek meg a 100. évfordulóról? 1867. május 1-én jelent meg első ízben a Rendelvények a magyar posta-hivatalok számára c. hivatalos lap, amelynek első számában adta tudtul Gorove István földművelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter, hogy: „A kormány az előleges intézkedések időtigénylő keresztülvitele után a magyarországi és erdélyi posták és távirdák igazgatását mai nap átvette." A Magyar Posta rohamos fejlődésnek indult. A postahivatalok homlokzatáról eltávolították a kétfejű sasos táblákat, és helyettük magyar nyelvű, magyar címerrel díszített új címtáblákat függesztettek ki. A fekete-sárga színű postakocsikat és levélszekrényeket nemzetiszínűre festették át; a pecsétnyomókat és bélyegzőket magyar nyelvűvel cserélték ki. Majd nem sokkal ezután megjelent az osztrák igazgatásétól eltérő, önálló magyar bélyeg. 1871. május 1-ét, a kőnyomatos megjelenését már ismeri a közvélemény is. A centenárium a korszakváltás előtti és utáni postatörténetre egyaránt ráirányította a figyelmet. Nem csoda, a társadalom történetének megismeréséhez a posta adatainak feltárása is sok újat tud mondani. Hogy csak néhányra utaljunk: az útviszonyokra, a közlekedésre, egy-egy táj-, vagy igazgatási egység gazdasági helyzetére, a termelésre, a természeti adottságokra, az egymással küzdő helyi és országos érdekekre, a művelődési viszonyokra, az emberek és a szervezetek közötti kapcsolatra és fel sem sorolhatnánk még mi mindenre. Ez tűnik ki a Békés megyei postatörténetre vonatkozó adatok közléséből. Avagy mennyire másként látjuk a viszonyokat, ha tudjuk, hogy a másfélszázados török hódoltság után majd száz év is eltelik, amíg az ország sokat szenvedett déli, délkeleti megyéit bekapcsolják az országos postahálózatba. 1787-ben II. József utasítására több postavonalat szerveznek és ezek közül az egyik Békés vármegye első postaútja lett. Bizonyos, hogy az állam érdekei a legszorosabban kapcsolatban állottak a helyi érdekekkel. A nemesi uralkodó osztály is keresi a kibontakozást, kapcsolat létesítésére törekszik az ország központjával, a szomszédos megyékkel, és elsősorban a saját megyéjének gócpontjaival. Az első postaút, amely Békés megyét bekapcsolta az országos postahálózatba a Szentesnél Arad és Nagyváradra elágazott vonalakba kapcsolódik. Az arad—pesti út Battonyán, Komlóson, Orosházán vezet, Szentes, Csongrád, majd a Tiszán Alpárnál átkelve Nagy605;