Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - SZEMLE

lásában, lehetőségek az előrejelzés befolyásolása terén, Szántó Miklós: Szabadidő és életmód, Heleszta Sándor: Egy város lakossága szabadidő-struktúrájának szociológiai vizsgálata c. előadását. Az érdekes helyzetelemzések, prognózisok tanulmányozása szociológusoknak, egyéb szakembereknek, érdeklődőknek egyaránt hasznos, melyet gazdagít az 5 írásos beszámoló a magyar szabadidő kutatásról. Az utóbbit a konferencia résztvevői előre megkapták és a szerkesztők jóvoltából mi is elolvashatunk. Az 5 szekcióban lezajlott ülésen külföldi és hazai szakemberek egyaránt szót kaptak. Az első szekcióban a szabadidőre nevelés kérdéseiről tartott vitaindítót Fukász György. Előadását 17 felszólalás követte. A résztvevők a következő főbb kérdésekre keresték a feleletet: lehetséges-e szabadidőre nevelés? —, mik a feltételei? —, mi a szabadidő érték volta és szabadidő-tudat? —, az emberek műveltségi szintje hogyan befolyásolja szabadidő-tevékenységük alakulását? A vita állásfoglalása szerint nem csak lehetséges, de szükséges is a szabadidőre nevelés. Ehhez biztosítani kell az objektív, szubjektív feltételeket és az intenzívebb kutató munkát. A szabadidő és az életmód c. témát megtárgyaló szekció vitaindítóját Szántó Miklós tartotta, melyet 10 korreferátum egészített ki. Az ülésre a komplexitás volt jellemző. A rész-témákat a különböző tudományok képviselői sajátos tudományos profiljukból közelítették meg. (Pl.: „harmonikus" szabadidő felhasználás, rétegezett népkultúra, munkaidő csökkentés és életmód-változás stb.) Summázva megállapították a nézetek sokszínűségét és a kölcsönös folyamatos információcsere szükségességét. A harmadik szekció a szabadidő gazdasági befolyásával foglalkozott. A vitaindítót Bajhógel József tartotta. Véleményt 13 résztvevő nyilvánított. A munkakollektíva tagjai egyöntetűen hangsúlyozták a szabadidő-felhasználásban a gazdasági tényezők szerepét, kifejtették, hogy nem lehet általános szabadidő-modellt kidolgozni, fel kell tárni a szabadidő felhasználását determináló törvényszerűségeket és egy sor egyéb kérdést, ami e téma kapcsán nélkülözhetetlenné vált. A negyedik szekció tagjai Ferge Zsuzsa vezetésével a Szabadidő és a felnőtt-oktatás c. témáról cserélték ki véleményüket. A 10 felszólalás közül különösen Csorna Gyula ajánlásai emelték ki az elhangzottak lényegét. (Pl.: A szabadidő és a felnőttoktatás fogalma és egymáshoz való viszonya tisztázásának szükségessége, az iskolarendszer és a felnőtt-oktatás rendszerének kapcsolata stb.) Az ötödik szekciónak a Szabadidő és ifjúság c. program jutott. Heleszta Sándor vitaindítóját 15 felszólalás egészítette ki. Megvitatták a demográfiai tényezők szerepét az egyes ifjúsági rétegek szabadidejének alakulásában, a szabadidő tevékenység átörökíthetőségét a felnőtt korra, a szabadidő helyes, ésszerű eltöltésének érdekében adódó feladatokat. A kötetben olvashatjuk a konferencia általános javaslatait, az UNESCO-nak és tagországainak, továbbá a TIT Elnökségének tett ajánlásait is. Közülük nem egy felhasználva, a jelenben, vagy a közeljövőben hatékonyan segítheti a szabadidő és művelődés ügyét. Talán elsősorban ezért ajánljuk az érdeklődők figyelmébe a kiadványt. 592;