Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)
1973 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Schneider Miklós: Adalékok a XVIII. század elején Békés megyébe vándorolt Nógrád megyei jobbágyokról
Helység Név Mikor Honnan Gyula Harangozó Albert Ola András Gógh Mátyás Kovács András Fekete István Bolla János Tyúsz János Máthé Miklós Urban, alias Nagy, 1712 1711 1714 1704 1710 1712 1690 1712 Lőrinci Lőrinci Lőrinci Varsány Heréd Somos Újfalu Fülekpüspöki Gécz vagy Katona András Manczel Pál 1696 1705 Panyidaróc Gácsfalva Az összeírásban feltüntetett évszám számítás eredménye: ugyanis az eredetiben csak arra a kérdésre válaszoltak, hogy hány évvel ezelőtt szökött el a nevezett. Ezt az értéket vontuk ki az összeírás évéből, 1720-ból, az így kapott évérték ezért természetesen csak megközelítő pontosságú. A származási helynél dőlt betűvel jelöltük azokat a falvakat, melyek a mai Magyarország területén találhatók. Az összeírás értékelésénél nem lehet figyelmen kívül hagynunk azt a körülményt sem, hogy a járásonkénti összeírások és az előbbiekben ismertetett összesítő nem mindenben egyezik: így az összesítésben részben Gyomára szökött nagy-sztráciniak a járási összeírásban úgy vannak feltüntetve, mintha Csabára mentek volna; a járási összeírásban a Csabára települtek között szerepel a gedei származású Selmeczi János, aki helyett az összesítőben Kuczko János neve olvasható; ugyancsak a csabaiaknál a járási összesítőben a Tamási községből származott Koncsok Lukács mellett az összesítőben még egy név van: Gálád Márton, aki 1719-ben költözött; A Poltárról származók között található Uhrin nevű jobbágy a járási összeírásban Márton, az összesítőben Mátyás néven szerepel; találhatunk ezen kívül a névírásoknál is kisebb eltéréseket: Badinszki—Bagyinszki, Korim— Krim, Bencsev—Bencsov, Havra—Havran, Vakarács—Vahárcs stb., de ez utóbbiak az azonosítást különösképpen nem gátolják. Végeredményben tehát láthatjuk, hogy az 1720. évben készült hivatalos megyei összeírás szerint Nógrád megyéből Békés megyébe 1720-ig bezárólag 72 jobbágy települt át, közülük Csabára 54, Gyomára 8, Gyulára 10 fő. Származási helyeiket tekintve 34 nógrádi községből valók voltak, e 34 községből jelenleg 26 Szlovákiában található, 2 időközben Pest megyéhez került (Heréd és Lőrinci), a többi 6 (Gécz — ma Magyargéc, —, Gede — ma Szarvasgede —, Kisterenye, Herencsény, Somos-Űjfalu — ma Somoskőújfalu és Varsány) pedig a mai Nógrád megyéhez tartozik. Az áttelepülés idejét tekintve a megoszlás a következő: 1700 előtt települt 3 fő, 1704—1710 között 18 fő, 1711—1718 között 23 fő, 1719-ben 24 fő, 1720-ban 14 fő. összesen: 72 fő. Ezek szerint az összeírtak nagyobb része az összeírást közvetlenül megelőző időben érkezett Békés megyébe. A közölt összeíráson kívül természetesen még egyéb hasonló források létezéséről is van tudomásunk, sőt a levéltári anyagunk feldolgozása a jövőben is napvilágra hozhat ilyeneket. Egyelőre azonban — úgy gondoljuk — nem elhanyagolható adalékként ennek az összeírásnak a közlésével is eredményesen járulhattunk hozzá a kérdés teljes tisztázásához. A teljesség kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy az általunk használt elsődleges járási összeírások nyomán készült megyei összesítést Ján Siráczky munkája (Stahovanie Slovákov na Dol'nu zem v 18. a 19. storoci. Bratislava, 1966.) is feldolgozta. A megyei összesítésbe egykorú hibák csúsztak, itt közölt adataink emiatt kisebb eltéréseket mutatnak Siráczky adataitól. 590
