Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - TANULMÁNYOK: - Oltvai Ferenc: A battonyai községi levéltár sorsa a felszabadulás előtt

Az ilyen szervek 1945-ig terjedő iratai a Magyar Országos Levéltárban, az 1945 utáni időszakról az Űj Magyar Központi Levéltárban kutathatók. Ha valaki Battonya történetére vonatkozóan a községi elöljáróságnak a Csongrád megyei Levéltár Szegeden őrzött irataiban kutatna, az alább felsorolt iratféleségekre tudna támaszkodni: A község önkormányzati jogát gyakorló képviselőtestületnek a közgyűlési jegyzökönyvei 1915-ből teljesen, majd 1922. október 17-től 1950. október 18-ig, azaz ennek a szervnek a megszűnéséig, kisebb hiányokkal fennmaradtak. A jegyzőkönyvekhez tárgymutatók készültek. A községi képviselőtestület hatáskörét tekintve némileg a községi tanáccsal hozható párhuzamba. A képviselőtestület jegyzőkönyveiben a hatáskörébe tartozó jogok gyakorlása (az elöljáróság megválasztása, a költségvetés és zárszámadás, a községi vagyon kezelése, gyarapítása, csökkentése, tisztviselők és alkalmazottak választása és felfogadása stb.) találhatók. A község fejlődésére nézve a legfontosabb jogi, gazdasági, művelődési ügyekről szóló határozatokat itt alkották meg. Olyan ügyeket, amelyek mögött elsődlegesen az osztályérdekek húzódtak meg, csak tudni kell bennük olvasni. A felszabadulásig a képviselőtestület tagjainak a fele a legtöbb adót fizetőkből állott. A kiküldöttek is jórészben tőlük függtek. Ennek következtében a képviselőtestület ülései a helyi osztályharc legális színterének tekinthetők. A községi elöljáróság üléseiről is rendszerint jegyzőkönyvet vettek fel. Ezek 1936 és 1949 közötti évekből kerültek be a levéltárba. Ez a szerv meg részben a mai végrehajtó bizottság előképének tekinthető. A község igazgatási jellegű iratai folytatólagosan csak 1939-itől 1949. év végéig maradtak fenn. Ezt megelőzően 1938-ig mindössze egy csomó irat került be a levéltárba. Az iratokhoz 1941-től 1949-ig megmaradtak az iktatók és 1948-ig a mutatók. A községi irattár pusztulásának a mértékére mi sem mutat jobban rá, mint az, hogy a levéltári megőrzésre bekerült iratok között a legrégibb az 1876—1878. évek között dobszó útján közzétett rendeleteket, hirdetményeket magában foglaló könyv. Megszokott, hogy a községekben számos nyilvántartás is megmaradt. Ilyen Battonyáról mindössze 12 kerülte el a pusztulást, azok is az 1944-1949 közötti időszakból. (Cselédkönyvek, visszatért közalkalmazottak, mezőőrök, pásztorok, rendőri felügyelet alá helyezettek, egyesületek, mezőgazdasági munkát vállalók stb. nyilvántartásai.) Értékes forrás a dobolási könyv, 1947-től 1953-ig tartalmazza a hirdetményeket. Levéltári őrizetbe kerülték továbbá a költségvetések 1930-tól 1948-ig terjedő példányai, a zárszámadások 1940-től 1943-ig, a számadási főkönyvek a felszabadulástól 1949-ig és az adófőkönyvek 1942-től 1949-ig. A községi elöljáróság iratanyaga meghaladja a 9 folyómétert. Ez a menynyiség a levéltár többi községi irataihoz képest a jelentősebbek közé tartozik, mégis az iratanyag történeti jelentőségét nem a mennyiség, hanem az iratféleségek évköre és fajtái jellemzik. Ezek pedig Battonya esetében bizonyíthatóan szűkkörűek. A forrásbázis némi szélesedését jelenti, hogy a Battonyai Görögkeleti Szerb Elemi Népiskolának 1881—1910 közötti időszakából 1 méter terjedelemben, és ennek az iskolának a felszabadulás utáni, már államosított időszakából 1949 és 1950. évek között is maradt fenn némi iratanyaga és ezek is a Csongrád megyei Levéltárban találhatók. A levéltárügyet 1950-ben államosították, centralizálták, azaz az egykori 58