Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dankó Imre: Értékes adalékok Sarkad művelődéstörténetéhez: Osváth Imre és Veress Ferenc emlékezete

Csak mellesleg jegyezzük meg, hogy a 48-as magyar tábornokok sarkadi tartózkodása, Veress Ferenc rejtélyes halála összefüggésben van azzal is, hogy Sánta György bihari alispán 1849. augusztus 4-én, útban a magyar koronával Nagyváradról Arad felé, a sarkadi paróchián szállt meg, és a koronát is ott őriztette. Erről a mozzanatról megemlékezik az az emléktábla is, amit Veress Ferenc fia, Sándor születésének századik évfordulóján, 1928. december 3-án lepleztek le országos ünnepség keretében a sarkadi paróchia falán. Az emléktáblán ez áll: Pro Memoria! Ebben az épületben őrizték 1849. aug. 18—19-ére virradó éjjelén a magyar szent koronát. *** Ebben az épületben lakott VERESS FERENC sarkadi ref. lelkész aki a magyar nemzeteszméhez való töretlen hűségéért mártír halált halt 1849. aug. 31-én. *** Ebben az épületben született 1828. dec. 2-án VERESS SÁNDOR 1848—49-es honvédhadnagy, emigráns és az emigráció neves írója, meghalt Bukarestben 1884. okt. 27. mint élte végéig a magyar haza hű fia *** Ezen emléktáblát emeltette kegyelete jeléül 1928. dec. 3-án Sarkad község közönsége Amint az emléktábla szövegéből is láthatjuk, Veress Ferenc halálának dátuma is vitatható. Az augusztus 21-et kell elfogadnunk, mert ez áll, — igaz, hogy későbbi bejegyzésként — a sarkadi református egyház anyakönyvében. Megnehezíti a kérdést, hogy ez a dátum a temetés napját is jelentheti. Mind ezzel az időponttal, mind pedig a magyar korona sarkadi tartózkodásának ugyancsak vitatható dátumával kapcsolatosan arra kell gondolnunk, hogy azokban a rendkívül mozgalmas, tragédiával teli napokban igen gyorsan múlt az idő. A történések sok apró mozzanata hamar feledésbe merült. A feledésbe merült részleteket pedig gyorsan pótolta a nem mindig biztos, de annál inkább fantáziadús emlékezés. Veress Ferenc élete és munkássága megérdemli, hogy hellyel-közzel legendákba vesző alakját ne feledjük el, hanem Sarkad és a távolabbi vidék haladó tényezőjeként tiszteljük. JEGYZETEK 1. Tanulmányok Sarkad múltjából. Szerkesztette: Komoróczy György. Hely és év n. (Sarkad, 1972.) 2. Márki Sándor: Sarkad bölcse Osváth Imre. Nagyvárad. 1892. 354. — Vö.: Adalékok Márki Sándor történész életéhez és munkásságához. Szerkesztette: Zilbauer György. Hely és év n. (Békéscsaba, 1970.) 23. 3. A kötegyáni Táncsics emléktáblát 1960. november 24-én leplezték le a lelkészlakkal szemben levő iskola falán. Szövege a következő: Itt kapott menedéket 1849-ben Táncsics Mihály. „ ... sorsom Kötegyánba vezérelt, hol a református pap, Osváth Imrével 565;