Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - TANULMÁNYOK: - Oltvai Ferenc: A battonyai községi levéltár sorsa a felszabadulás előtt

OLTVAI FERENC: A BATTONYAI KÖZSÉGI LEVÉLTÁR SORSA A FELSZABADULÁS ELŰTT A könyvekről azt tartja a közmondás: megvan a maguk sorsa. (Habent sua fata libelli). Tegyük hozzá: az iratoknak is és közülük a legértékesebbeket magukban foglaló levéltáraknak is. A hazai levéltárainkban rendszerint szerveknek, intézményeknek és személyeknek az irataival találkozunk. A múlt eseményeinek a megismeréséhez a kutatás tárgyára vonatkozó nyomtatásban is napvilágot látott irodalmon kívül, mint elsődleges forrásra, sok iratra is szükség van és az a kedvező a kutató számára, ha minél több szervnek az iratai állnak a rendelkezésére. Köztudott, hogy az iratokat létrehozó szerv a társadalmi élet rendszerint valamilyen részének irányításával és működtetésével foglalkozik, pl. az oktatással az iskolák, az igazgatással a különféle területileg illetékes hatóságok, mint a község, a járás, a város, a megye, vagy egy egyesület és még hosszan sorolhatnánk miféle szerveknél keletkeztek idők folyamán a történetíró munkájához nélkülözhetetlen inatok. Amikor olyan sok irat halmozódott fel egy szervnél, hogy akadályozza az eligazodást, nehézzé teszi a régibb iratok felkutatását, ebben az esetben leválasztják a régieket a közelmúltban létrejött iratoktól és olyan szervnek adják át, amelyiknek az a feladata, hogy régi iratokat biztonságosan megőrizze és kutathatóvá tegye. Ez az intézmény a levéltár. Mire odáig eljut egy szervnek, vagy egy személynek az iratanyaga, sok minden történhet vele. Békés megye történetének legértékesebb forrásait a megyei levéltárban felhalmozott iratok képezik. A történelem úgy hozta, hogy hazánk levéltárainak nagy részében csak a török hódoltság megszűnése utáni időszakból maradtak fenn iratok, helyesebben szólva a közigazgatási szervek a XVIII. század elején keltek új életre és ennek következtében jobbára attól kezdve vannak meg az irataik. De még azoknak se mindegyike rendelkezik iratokkal, hanem csak a megyék és néhány város igazgatási szervezete. Ilyen gazdag múltú község, mint Battonya — amely pedig jogállására nézve 1839-től 1886-ig, funkciójában 1920-ig mezőváros volt — a táj többi mezővárosához és nagyobb községéhez képest, igen szerény terjedelmű iratanyaggal van képviselve az iratai őrzőhelyén, az 1950-ig illetékes szegedi, jelenleg a Csongrád megyei levéltárban. 1950. március 15-e után pedig a Békés megyei Levéltár gyűjti a megőrzésre érdemes battonyai emlékeket. Szükségesnek tartottuk éppen Battonyát felhozni, 56