Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Becsei József: Békés megye külterületi népessége

Szeghalmi járás kivételével, mindenütt növekedett: jelentősebben az orosházi és békési járásban, továbbá Békéscsabán, Szarvason és Orosházán. Így a ma Békéscsaba határában élő külterületi népesség 14%-a az ipari és építőipari aktív kereső, az aktív keresők 29,9%-a. Ha térképre rajzoljuk azon településeket, ahol a külterületi népességből az iparban és az egyéb népgazdasági ágban dolgozók aránya meghaladja a 20%-ot, akkor kibontakozik egy orosházi, egy szarvasi kisebb körzet, valamint egy keleti összefüggő övezet. (12. sz. ábra) Ha e térképet összehasonlítjuk azzal, amelyen azon településeket tüntettem fel (13. sz. ábra), amely ezekben a mezőgazdasági keresők aránya 50% alatt van, úgy szoros párhuzamot tapasztalunk, de az egybeesés nem teljes. A két nyugati övezet továbbra is megmarad, de az összefüggő keleti terület felbomlik egy nagyobb Békéscsaba környéki „agglomerációra", s egy déli „foltra". Ez azt jelzi, hogy a külterületi népesség foglalkozásváltása nemcsak a zárt település változásától függ, hanem attól is, hogy a külterületnek milyen a forgalmi fekvése, milyenek a közlekedési kapcsolatai az ipari vonzási központokkal. Tanúlságos összehasonlítást tüntet fel a 12. táblázat, amely néhány külterületi körzet adatait tartalmazza, amelyek az előbbi állításunkat egyértelműen igazolják. 12. táblázat A foglalkozási szerkezet és a közlekedés kapcsolata Jó közlekedési kapcsolat Rossz közlekedési kapcsolat Név Mező- Nem mező- Mező- Nem mezőgazdasági gazdasági gazdasági gazdasági aktív kereső szám % szám % szám % szám % Békés: Borosgyán: Ludad 127 61,— 82 39,— 25 90,— 3 10,— Békéscsaba: Nagyrét Kisrét Csabaszabadi 232 46,— 278 54,— 122 49,— 132 51 — Gerendási legelő Orosháza: Csorvási oldal 161 81,— 37 19,— 121 87,— 19 13,— 29 45 — 36 55,— Kiscsákó Tatársánc 149 87,— 23 13,— 140 90,— 15 10,— 7 497