Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - TANULMÁNYOK: - Merényi László: Háborúellenes mozgalom Békés megyében az 1912/13. évi balkáni háború idején

parasztság és a (kispolgárság jelentős része a Justh-Károlyi-féle baloldali függetlenségi pártot támogatta. Ugyancsak fontos szerepet játszott az értelmiség és a kispolgárság egyes rétegei körében a Nagy György-féle Köztársasági Párt.

3 A megye politikai élete 1912. nyarán és szeptemberében ( a május 23. eseményeinek lezajlása után) nem volt túlságosan élénk. Az ellenzék tevékenysége belpolitikai kérdésekre — főként a munkapárt reakció törvénysértéseinek leleplezésére — terjedt ki. Külpolitikai kérdések iránt kisebb volt az érdeklődés. Ugyancsak nem keltettek komolyabb figyelmet a „k. u. k." hadsereg készülődései. Pedig ezekből Békés megyének is kijutott. A cs. és kir. hadvezetőség 1912. szeptemberében Mezőhegyesen rendezett hadgyakorlatot. Erre az alkalomra a községbe leutazott Ferenc Ferdinánd trónörökös is, ki az imperialista háborút azonnal kirobbantani akaró csoport élén állt Bécsben.

4 A mezőhegyesi hadgyakorlatnak azonban a helyi ellenzéki sajtó nagy figyelmet nem fordított, legfeljebb néhány élesebb kritikai megjegyzést tettek Ferenc Ferdinánd itt-tartózkodásával kapcsolatban.

5 1912. október elején érkeztek az első hírek a balkáni zavarokról. A külpolitika problémái egy csapásra az érdeklődés előterébe kerültek. Békés megye lakossága számára is ez vált a legfontosabb kérdéssé. A helyi függetlenségi ellenzék kezdettől fogva a béke ügye mellé állt, és sajtója is ezt az álláspontot képviselte. „Kinek kell a háború?"

0 „Nekünk jogra, igazságos rendre, szabadságra, nem pedig hódításra van szükségünk"

7 — ilyen és ehhez hasonló kommentárok jól fejezték ki a lakosság hangulatát. A szociáldemokraták pedig ezen továbbmenve a cselekvés útjára léptek. Október 6-án — mikor országszerte munkásmegmozdulások voltak a háború ellen — Békés szocialistái is akcióba léptek. Ezen a napon Békéscsabán és Orosházán párszáz munkás részvételével népgyűléseket tartottak. Ezeiken a munkások részéről éles kifakadások hallatszottak a háborús veszély ellen. A határozati javaslat — mely országszerte azonos volt — felszólította „az ország minden jóérzésű, a kultúra kincseit féltő, a haladás követeléseit magáévá tevő néprétegét, hogy mindenütt követelje nyomatékosan a béke fenntartását, tiltakozzék hangosan és minden rendelkezésre álló módon minden olyan kísérlet ellen, amely akár más népeket, akár saját országunk népét a háború gyilkos pusztításainak akarja kitenni."

8 Nem kétséges, hogy a békebarát csoportok összefogására vonatkozó szocialista felhívás helyes vdlt. A szociáldemokraták e javaslata országosan kellő visszhangra talált. Békés megyében is a háborús veszély ellen a függetlenségiek és más baloldali csoportok a munkásosztállyal vállvetve vették fel a harcot. Már október folyamán az itteni polgári demokratikus erők két esetben nyilvánították ki béketörekvésüket. Az egyik a debreceni nagygyűlés volt. Ez voltaképpen a tiszántúli és észak-erdélyi függetlenségi pártszervezetek nagyszabású demonstrációja volt. Az október 27-i debreceni nagygyűlésre 12 megye Justh-Károlyipárti csoportjai küldték el képviselőiket. Aznap érkezett jelentős számú függetlenségi küldöttség Békés megyéből is Debrecenbe; az állomáson várakozó tömeg őket is nagy éljenzésben részesítette.

9 A békési küldöttek is csatlakoztak a nagygyűlés határozatához, mely elítélte a bécsi háborús uszító körök agresszív előkészületeit a balkáni népek ellen.

1

0 A békési baloldal másik jelentős megnyilvánulása az volt, hogy a haladó szellemű tanítók is országos moz47