Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Becsei József: Békés megye külterületi népessége

BECSEI JÓZSEF: BÉKÉS MEGYE KÜLTERÜLETI NÉPESSÉGE Békés megye nagy részét települési szempontból „tanyás táj" névvel szokás illetni. Itt is jelentkeznek mindazok a problémák, amelyek általában a tanyarendszerű gazdálkodási és települési viszonyokkal kapcsolatban más területeken is megtalálhatók, de ezeket a helyi adottságok egyedi módon színezik. Ezek a problémák nem csekélyek sem számukat, sem mélységüket illetően, hiszen nem csupán településformáról van szó, hanem számos társadalmi és gazdasági probléma hordozója is a tanyavilág. Általában a problémba lényegét a településhálózat-fejlesztés, továbbá a gazdálkodás és a tanyasiak társadalmi problémái oldaláról szokás megközelíteni. Ma már azt mondhatjuk, hogy sok vonatkozásban foglalkoznak — ugyanúgy, mint a 20-as, 30-as évek idején — a „tanyakérdéssel". (Ezek között éppen úgy ott vannak a településföldrajzosok, a településtervezők, az agrárszakemberek, mint a községi, járási és megyei tanácsok, a hazafias népfront, stb.) A tisztánlátás és a hozandó helyes döntések szempontjából legnagyobb jelentősége feltétlenül a mai helyzet pontos és alapos ismeretének van, ez azonban teljes csak akkor lehet, ha folyamatában vizsgáljuk a tanyarendszer fejlődését és az ezen fejlődést meghatározó tényezőket. Ezek a vizsgálatok lényegében már feltárták az általános tendenciákat, azonban ezeken túlmenően olyan szűkebb területre kiterjedő elemzésekre is szükség van, amelyek az összfolyamatokon belül a részeket, s e folyamatokon belül a helyi sajátosságokat is, azok változatos formájában való megjelenését is feltárják. Ezek értelmét pedig az adhatja meg, hogy ezekre a helyi és megyei vezetés bátran alapozhatja a tanyai lakosság életét mélyen érintő döntéseit. A külterületi lakott helyek kifejlődése A magyar tanyarendszer létrejöttét az szabta meg, hogy a törökök pusztítása után megmaradt, ritkán települt nagy lélekszámú faluhálózat közötti termőterületek megművelése a távoleső falvakból a földművelés terjedésével már nem volt lehetséges. Megindult a szántóföldre a kitelepülés, a tanyaépítés. A termelőerők változása új szükségletet jelentett a szántóföldi művelésben, s a termelési viszonyok — elsősorban a kapitalista tulajdonviszonyok létrejötte — megváltozása e szükséglet kielégítését lehetővé is tette. így jöttek létre a tőkés munkamegosztásnak megfelelő tanyasi termelő- és lakóhelyek, mint az egyéni-családi rendszerű gazdálkodás megtestesítői. 5* 467