Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Gácser József: Az életmód és a kultúra szociológiai vizsgálatának néhány Békés megyei tanulsága (I. rész)

Ezekből a hátrányokból csak néhányat sorakoztatunk fel: — A külterületi népesség aránya: 12,9%, ennél csak Kecskemét 20,3%, és Nyíregyháza 21%-os aránya nagyobb. — A természetes szaporodás 1960—70 között 3%. — A kiskereskedelmi boltok száma 147. A többi helyen a legkevesebb 201 és a legtöbb 259. — Az 1000 lakosra jutó épített lakások száma Békéscsabán a legalacsonyabb (6,2), a többi helyeken (Kaposvár 13,1, Kecskemét 12,5. Nyíregyháza 7,6, Székesfehérvár 11,4, Szolnok 10,4, Szombathely 9,7) lényegesen jobb. Az ország városai: 7,4. A felsorakoztatott számok szembeötlően igazolják, hogy évek hosszú sora óta milyen kevés lakás épült Békéscsabán, de a megyében is. — Az épített lakásokból a vízvezetékekkel ellátott lakások aránya: Békéscsaba 72,3%, Kaposvár 90,5%, Kecskemét 91,7%, Nyíregyháza 86,1%, Székesfehérvár 98,9%, Szolnok 97,4%, Szombathely 96%. — A vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya Békéscsabán 28,2%, máshol jelentősen magasabb, kivéve Nyíregyházát. Az ország városainak átlaga 62,3%. Folytatni lehetne tovább a város ellátottsági szintjének jellemzését, de ehelyett, úgy gondoljuk, még két tényre kell utalnunk. Az egyik: a tízezer lakosra jutó orvosok száma csak 24, a tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma 71,8. Az ország városainak átlaga orvosok esetében 38,8%, kórházi ágyak esetében 151,2%. A másik az, hogy Békéscsabán nincs felsőfokú intézmény. Szolnok kivételével a többi helyen van. Békéscsaba területi elhelyezkedésénél fogva viszonylag közel esik Szegedhez (100 km) és Debrecenhez (140 km). Mindkét megyei város nagy kulturális, tudományos hagyományokkal rendelkezik. Azonban ezen városok vonzása Békéscsabára, illetve a megyére kevésbé terjed ki. Oka ennek többek között az is, hogy jelenleg Békéscsabáról Szegedre a vonat 3 óra alatt teszi meg a 100 km-t, de Debrecennel sem jobb a közlekedési kapcsolat. Ma már a békéscsabai ember hamarabb ér fel Budapestre, mint Szegedre, vagy Debrecenbe. Ezen az elzártságon kellene a jövőben közlekedési fejlesztéssel és felsőfokú intézmény idetelepítésével is segíteni. Ha nem is önálló intézmény létesítésére kerülne sor, de legalább pl. a Műszaki Egyetem valamelyik karához kapcsolódó rész letelepítésére. (A Műszaki Egyetem úgyis túlzsúfolt, Békés megyének a jövőben több műszaki szakemberre lesz szüksége.) A korszerű nyomdaipar felsőfokú oktatására is nagy lehetőség van. Azzal is kellene foglalkozni, hogy a lányok szakképzését nagyobb arányban biztosítsuk. Ezért szükséges lenne az érettségire épülő asszisztensképző intézmény létrehozása. A település-fejlesztési koncepció alapján megyénkben is megtörtént a különböző települési központok kijelölése, a települési kategóriák életkörülményei közötti különbségek fokozatos csökkentése. Ezen a területen igen nagy feladatokat kell megoldaniuk a tanácsoknak. Az infrastrukturális hálózat fejlesztése igen sürgős feladat. Nagy lemaradást kell behoznunk, hogy ne kerüljünk az elmaradott megyék sorába. (Előbb-utóbb a nagy fejlődésnek indult Szabolcs megye elhagyja Békés megyét!) 460