Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)
1973 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Gácser József: Az életmód és a kultúra szociológiai vizsgálatának néhány Békés megyei tanulsága (I. rész)
get is biztosítanak ezek a fürdők. Különösen ki kell emelnünk a gyulai, a békési, a nagyszénási, a tótkomlósi és a gyomai fürdők gyógyhatását. A megyében az aktív keresők száma 1960-ban 240 679 volt és 1970-ben 204 270. Örvendetesen alakult az aktív keresők száma az iparban. A 10 év alatt 32 297-ről 54 295-re nőtt. 6 Ez szorosan összefügg a megye fokozatos iparosításával. (2. sz. táblázat) Mindemellett természetesnek kell tekintenünk, hogy az ipartelepek száma a szocialista szektorban nem nőtt. Nem nőtt azért, mert a gazdasági követelményeknek megfelelően bizonyos koncentrálást hajtottak végre. E tényt az alábbi számadatok is igazolják. Ipartelepek száma a szocialista szektorban 1963 1965 1970 években 446 454 408 A mezőgazdaságban az aktív keresők száma jelentősen csökkent. Míg 1960ban 139 120 fő, addig 1970-ben már csak 89 247 fő dolgozott a mezőgazdaságban. Az a tapasztalat, hogy a fiatalok a növénytermesztésben nem szívesen vállalnak munkát. A gépesítéssel összefüggő munkafeladatokra viszont van elegendő jelentkező. Számos termelőszövetkezetbe a korábban iparba távozott szakmunkás tért vissza. A termelőszövetkezeteknek még ma is nagy gondjuk a tsz-tagság folyamatos foglalkoztatásának biztosítása. A melléküzemági tevékenység csak az erősebb termelőszövetkezetekben nyújt megfelelő jövedelmet a tagságnak. A városi vonzáskörzetekben levő kisebb települések foglalkoztatottsági vizsgálatánál arra a megállapításra jutunk, hogy az 1000 lakosra jutó ipari aktív keresők száma 10 év alatt ott is igen sokat emelkedett. Az 1000 lakosra jutó ipari aktív keresők száma: 1960 1970 Mezőmegyer Gerla 101,1 46,4 211,5 161,7 Békéscsaba vonzáskörzete Gyulavári 50,8 154,8 Gyula vonzáskörzete Kardoskút 17,4 112,5 *) Kardoskúton e nagyarányú ipari foglalkoztatást helyben oldják meg, mivel a község kőolaj és földgáz telephellyel rendelkezik. Az élet és munka körülmények alakulása különösen a faluban, azon belül is a legmunkaképesebb korosztályokban levő termelőszövetkezeti tagoknál jelentős. Az idősebb generációk keresete, jövedelme falun eléggé alacsony. Gyenis János—Söptei János könyvében a következőket olvashatjuk: „Érdekes mó457
