Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - TANULMÁNYOK: - Krupa András: Adalékok a Békés megyében élő szlovákok Petőfi-ismeretéhez

Bagi-történetek, ill. a velük kapcsolatban levő egyéb kincsmondák változatairól. Az egyik orosházi kincsmonda variánsát idézi Darvas József is a Harangos kút című regényében. Az alföldi magyarság e népszerű mondaváltozatainak ilyen eleven ismerete a csabai, a szarvasi szlovákok körében, mindennél jobban igazolja a népek alkotó együttélését, kölcsönhatását. A csabaiak az orosháziaktól is hallhatták, hiszen „magyar szóra" hozzájuk küldték el gyermekeiket.) A Cabiansky Kalendárban a magyar költők közül legtöbbször Petőfi Sándor költeményeinek fordításai szólaltak meg szlovákul. A már említett Alku című versén kívül 1925-ben három közismert, népszerű költeménye is megjelent itt: Az alföld (Dolnia zem), Ez a világ amilyen nagy ... (Jak veliky je tento svet) és a Befordultam a konyhára (Vniknul som do kuchinőcky). A legközelebbi Petőfi-versfordítás megjelentetése azonban sokat váratott magára, csak 1941-ben teszik közzé a következőt: a Füstbe ment terv (Zmareny plán) című verset. Tehát összesen öt költemény, s mind az öt Petőfi költészetének korai szakaszából. Ügy tűnik, hogy e Petőfi-versek jellege és tartalma (tájleírás, életkép, jellemkép, szerelmi dal) szabta meg a későbbiekben megjelent költői művek témaválasztását és formáját. A Petőfi-fordítások megjelenését követték Jankó V. Zofin csabai tájszólásban írt idillikus hangulatú életképei, dalai, majd 1933tól — valószínűleg a magyar népi írók színrelépésének a hatására — a naiv Békés megyei szlovák parasztköltők (Ján Gerci, Ondrej Korbei' stb.) humoros zsánerképeit, tájverseit, dalait közli a naptár. A megjelenés időbeli sorrendisége azt sugallja, hogy tulajdonképpen Petőfi versei nyújtottak példát és adtak ösztönzést a nép életének közvetlen megszólaltatására a Cabiansky Kalendár lapjain, még ha a szerkesztők konzervatív szemlélete nem is engedte meg a későbbiek során a szociális problémák felvetését. A közzétett Petőfi-versek közül négynek Hrdlicska Károly (1837—1908.) volt a fordítója. Békéscsabán a mai Erzsébethelyen, majd 1868-tól Nagylakon lelkészkedett. Mint Petőfi első alföldi szlovák nyelvű megszólaltatója (Petőfifordításai kötetben is megjelentek: Spisy básnioké — Költői művek) fordítómunkájában a szinte szószerinti tartalmi visszaadásra törekszik, mégsem nehézkesek a fordításai, mert Petőfi verseinek ritmusát is pontosan követi és utánozza. Kellemes, hellyel-közzel művészi élményt is tud nyújtani. Például Az alföld 5. versszakában a mozgalmasságot, a vágtatást, a robajt, a pattogást és a dübörgést érzékeltető k, p, t, r hangok reprodukálását, valamint a mély és a vegyes hangrendű szavak váltakozását is sikerrel megoldja: Tam sa konské nahánajú criedy, Cut vykriky cikósov a vresky, Dupot kopyt konskych vetrom dunie, K tomu bícov hlasitych tiez plesky. Összevetésül az eredeti: Méneseknek nyargaló futása Zúg a szélben, körmeik dobognak, S a csikósok kurjantása hallik, S pattogása hangos ostoroknak. 43