Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - J. Bolsakov: Útban a termelékenység növelése felé

gyünk tanúi. A nagymérvű állami támogatás lehetővé tette, hogy állami gazdaságainkat és kolhozainkat gépesíthessük, felszerelhessük, tehát a legjövedelmezőbb termelésre állíthassuk át. Így tudjuk mezőgazdaságunk minden ágának nyersanyag- és árutermelését növelni. Állami gazdaságaink és kolhozaink állóalapja a nyolcadik ötéves teridőszakban 167 millió rubelre emelkedett, vagyis 40%-kal nőtt. Az egy munkásra eső termelési alap is megkétszereződött. Javult a befektetések kihasználása is. Befektetéseinket ugyanis nem aprózzuk föl sok gazdaság sok létesítményére; épp ellenkezőleg: összpontosítjuk. Így épülnek pl. óriási állattenyésztő gazdaságok, amelyekben a hús, tej, tojás termelése már nagyüzemi méretekben és módszerekkel folyik. Jelentősen javult mezőgazdaságunk technikai felszereltsége is: négy év alatt 20%-kal nőtt. A traktorok száma több mint 15 000, sőt egyre több Bogatir K—70-es óriástraktor jelenik meg a mezőkön. Mezőgazdaságaink energiakapacitása már 3 millió lóerő, sőt gépparkunk egyre fejlődik: betakarító gépeink száma meghaladja a hétezret, egész mezőgazdasági gépparkunk 150 000 gép. Tudjuk, hogy mezőgazdaságunk termelését nem fokozhatnók talajjavítás, trágyázás nélkül. Megyénk állami gazdaságai és kolhozai évente 3 millió tonna szerves és 15 000 tonna műtrágyát használnak fel. Sokat törődünk a trágya leggazdaságosabb felhasználásával. Két kutatólaboratóriumunk van. Ezek elkészítették és minden gazdaságnak átadták területük talajtérképét. Kormányunk talajjavítási programját valósítjuk meg, hogy a talajt minél intenzívebben használjuk ki, s ezzel terméshozamát növelhessük. Az SZKP KB 1966-i májusi gyűlése után megyénkben is hatalmas összegeket fordítottak talajjavításra. Állami gazdaságainkban, kolhozainkban már kb. 33 000 hektár legelőt öntöznek és még négyezer hektárt láttak el öntözőberendezéssel. Az ötéves tervidőszak végére százezer hektár öntözhető területünk lesz; az öntözött földek magas terméshozama pedig lehetővé teszi, hogy a gazdaságok 3—4 év alatt fedezhessék a melioráció összes költségeit. A párt- és kormányhatározatok megvalósításával a gazdaságok termelése hirtelen szökött fel. A nyolcadik tervidőszakban a holdankénti átlagtermés 9,4 mázsáról 19,3 mázsára; az összgabonatermés 1480 ezer tonnáról 2863 ezer tonnára emelkedett. A régi zab- és rozstermesztő megyéből búzatermesztő megye lett, s a megye gabonatermő területe 50%-kal nőtt. A terméseredmények növekedésével arányosan emelkedett a gazdaságok általános színvonala is, hiszen több gabonát adtak le, több lett a jövedelem. 1971-ben a gabona már 119 millió rubelt jövedelmezett. Ez a gazdaságok növénytermesztési összjövedelmének 72%-a, összjövedelmének 26%-a. A tiszta jövedelem 84%-át a gabonatermesztés adta. A gabonatermesztés fellendülése jótékonyan hatott az állattenyésztés fejlődésére is. Az állattenyésztés összjövedelme az 1965-ös 355 millió rubelről 1969-re 50o millió rubelre emelkedett. Emelkedett a munka termelékenysége, a mezőgazdasági termelés rentabilitása. 1965-ig az állami gazdaságok túlnyomó többsége deficites volt; 1969-ben mindössze 30 millió rubelt jövedelmezett. A nyolcadik ötéves tervidőszakban az állami gazdaságok már 77 millió rubelt jövedelmeztek, a kolhozok pedig 151 millió rubel tiszta jövedelemre tettek szert. XXIV. pártkongresszus a mezőgazdaság fejlesztésének fontos mérföldköveit jelölte ki. Az 1971—1975. évek feladata az lesz, hogy a mezőgazdaság és 408