Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)
1973 / 3. szám - Csende Béla: Barátaink földje: Penza megye
váló szakembereket képező iskoláiról, intézeteiről, tervező irodáiról és főiskoláiról is híres. A penzai ipar termékei a Szovjetunió különböző területeire és külföldre is eljutnak. A szovjethatalom évei alatt a nehézipar 112-szeresére nőtt, 1971-ben 3 nap termelt annyit, mint 1913-ban egész év alatt. Penza megye gazdasági fejlődésében fontos szerepet játszik az ipar mellett a mezőgazdaság is. A modern technikával felszerelt kolhozokban és szovhozokban fejlett üzemi (nagyüzemi) termelés és állattenyésztés folyik. A megye mezőgazdasági termőterülete 3 107 000 hektár. A terület 60%-a szántóföld, kb. 23%-a erdő, 17%-án kertek, kaszálók és legelők vannak. A gabonatermesztés vezető kultúrája a búza. A mezőgazdaságot hatalmas árutermelő gazdaságok képviselik. 224 szovhoz és 172 kolhoz van a megyében. Az ipar és a mezőgazdaság gyors ütemű fejlődése mellett jelentősen fejlődött Penza megyében az építkezés, erre az elmúlt 20 évben 3 080 millió rubelt fordítottak. E rövid ismertetés után részletesebben megismerkedhetünk Penza megye mezőgazdaságával, a penzai óragyárral, a Szavickij Képtárral és Penza megye művelődésével, kultúrájával, elsősorban penzai szerzők tollából. Meggyőződésem, hogy ezzel a Békési Élet is hozzájárul Penza és Békés megye testvéri kapcsolatának további mélyítéséhez. Penza. A megyei tanács épülete, előtérben V. I. Lenin szobra 404